Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

118 kintendö-e a 27. alatti ajánlatban körülirt egész épület s ebből folyólag jogos-e a felperesek követelése a megállapított tűzkárból az alsóbb bíróságok ítéletei szerint elutasított 2/3 részre s jutalékaira nézve. Felek közt nem vitás,*hogy a biztosítási szerződés az egész _ épület tekintetében köttetett s hogy biztosítási dij az egész épület után fizettetett, vitás közöttük csak az : volt-e jogosítva I.-r. felperes, ki a kérdéses ingatlannak csak egyharmad részben tulajdonosa, az egész épülStet saját nevében biztosítani. Ezt a kérdést igenlőleg kell megoldani, mert a közösen bírt, a természetben fel nem osztható valamely tárgy, minő az épület is, fentartása körül a tulajdonosok mindegyike az egész tárgy iránt egyaránt van érde-, kelve, a miből okszerűen következik, hogy mindegyik tulajdonostárs jogosítva kell, hogy legyen, a közös tárgyban rejlő érdekének kellő megóvásáról is gondoskodni, joga van tehát az egészet az azt érhető kár ellen biztosítani is, mivel ellenkező esetben a fentartás iránti gondoskodás nem lehetne teljes, mert ha mindenik tulajdonostárs c;ak a maga részét biztosíthatná, a tárgynak megsemmisülése esetében a tulajdonképeni érdek. t. 1. az előbbi állapot helyreállítása, a mi pedig a biztositásnak* főczélját képezi, elérhető sem volna. 4£zek szerint az I.-r, felperes által az ő és felperestársai közös tulajdonát képező s velők közösen birt ingatlan tekintetében alperessel, mint biztositóval kötött^ biztosítási szerződés, melyhez E) szerint II,-r. és Iíl.-r. felperesek is mint tulajdonostársak szintén hozzájárultak, a kt. 467. §-a értelmében egész terjedelmében hatálylyal bírván : alperes az alsóbb bíróságok ítéleteinek megváltoztatásával, a biztosított épületet beigazoltan ért egész kárnak s késedelmi kamatainak és mint teljesen pervesztes fél a prdts 251. §. értelmében a felmerült költségeknek fizetésére is* kötelezendő volt. 305. II. polg. tanács. A közösen alkotott végrendelet megtámadására azok, kik az által magukat sértve érzik, a másik végrendelkező Jéletében is jogosítva vannak, a mennyiben az egy okiratban foglalt közös végrendelet tulajdonkép két végrendeletet tartalmaz ; minélfogva attól, ki a két végrendelkező valamelyikének intézkedésében megnyugodni nem akar, nem vonható meg a jogosultság, hogy azt a másik végrendelkező társ életében meg ne támadhassa. 1890. május 8. 7017/1889. p. sz. V. Tavrila, mint k. "k. gyermekei t. és t. gyámja és társa felpereseknek M. Juon és társa alperesek ellen végrendelet érvénytelenítése és jár. iránti perében — a gyulafehérvári k. törvényszék a következőitéletet hozta Felperese]: keresetükkel elutasittatnak ; Indokok. A kereset tárgyát, melyre a néhai M. K. hagyatékának