Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

_48_ Dr. H. Mórnak, P. Adolf elleni zálogjog előjegyzés iránti telekkönyvi ügyében — a gálszécsi kir. járásbíróság a következő végzést hozta : G.-en 1885. október 11-én kiállított 1886. évi január hó 18-án lejárt váltó alapján, a zálogjog a gálszécsi 410. sz. telekjegyzőkönyvben P. Adolf nevén álló ingatlanokra mint fő, továbbá a gálszécsi 514., 528., 517., 534., 594. sz. telekjegyzőkönyvben P. Adolf nevén álló ingatlanokra, illetve birtokjutalékra, nemkülönben a gálszécsi 419. sz. telekjkvben P. Dávid nevén álló ingatlanokból P. Adolfot illető örökrészre tkkv. rendts. 74. §-ában foglalt fentartással, mint egyetemleges mellékjelzilogokra 4000 frt váltótőke s jár. erejéig Dr. H. Mór javára 14 nap alatt leendő igazolás terhével előjegyeztetni rendeltetik. A gálszécsi 129. sz. tjkvre nézve a kérelem nem teljesíthető s mint ilyen ezen tjkvben feljegyeztetni rendeltetik, mert ezen tjkvben P. Adolf, illetőleg P. Dávid tulajdonosul bejegyezve nincs (tkv. rendt. 71. §.) A gálszécsi 447. számú telekjegyzőkönyvre nézve pedig a kérelem azért nem teljesíthető, mivel ezen telekjegyzőkönyv még 1868. évi 3426. tk. sz. alatt megszüntettetett. A budapesti kir. ítélő tábla a következő végzést hozta : A kir. it. tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja és kérvényezőt a zálogjog előjegyzése iránti kérelmével elutasítja. Mert a zálogjog előjegyzése alapjául vett váltó tanúsága szerint a váltókövetelés 1886. jan. 18-án járt le, a fizetés pedig a lejárati napon déli 1 2 óráig teljesítendő, ezen idő előtt tehát nem követelhető ; minthogy azonban a zálogjog előjegyzése iránti kérvény az iktató könyvi kivonat tanúsága szerint, a lejárat napján délelőtt adatott be, mikor a váltókövetelés még le nem járt, a váltó tehát az előjegyzésre alkalmas okiratnak nem tekinthető, ezeknél fogva a zálogjog előjegyzése megadható nem volt. A kir. G uria a következő végzést hozta : Tekintve, hogy a bemutatott váltó szerint a fizetés 1886. jan. 18-án volt teljesítendő, a váltótörvény 30 §. első bekezdése szerint a lejárat is e napra esik s ekként a kérvény beadásakor arra való tekintet nélkül, hogy ezen kérvény jan. 18-ik napjának bármely órájában adatott be, a követelés is lejártnak tekintendő ; minthogy a váltótörv. 33. §-ának azon intézkedése, hogy a fizetést a fizetési napon déli 12 óráig kell teljesíteni, a lejárati idő meghatározására befolyással nem bir ; tekintve, hogy a tel. rdts. 88. §. b) pontja alapján lejárt követelésre nézve a zálogjog előjegyzése elrendelhető; a budapesti kir. itélő tábla végzése megváltoztattatik és az elsőbiróság végzése hagyatik helyben.