Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

_28_ személy a korlátozásról tudomással birt, tehát roszhiszemüleg járt el, vagy pedig ha erről a kellő kereskedői gondosság mellett tudomást szerezhetett volna. A jelen esetben emez alternatívák egyike sem forog fenn felperes ellenében, mert alperes maga sem állítja, hogy felperes a korlátozásról tudomással birt volna, arra nézve pedig, hogy erről felperes kellő óvatosság mellett tudomást szerezhessen, alperes rrntsem tett, pedig a kereskedelmi forgalom biztossága szempontjából kötelessége lett volna alperesnek a rendes lakhelyétől távol működő üzletvezetősége törvényből folyó meg. hatalmazásának eme korlátozásáról a vele üzletvezetői minőségénél fogva szükségképen összeköttetésbe lépendő kereskedői köröknek a kereskedői forgalomban divó szokásos módon, például kőrözvények utján — tudomására hozni, a mely figyelmeztetést, hogy bármily szokásos módon megtette volna, alperes maga sem állítván, eme mulasztásának következményeit egyedül ő tartozik viselni, azokat tehát a jóhiszeműség és kellő gondossággal eljárt felperesre, hárítani nem lehet. A mi végre alperesnek ama védekezését illeti, hogy felperes a kereseti vételárra nézve az üzletvezetőnek váltó elfogadványával elégíttetett ki, ez nyomatékkal nem bir azért, mert ezen váltóra a nevezett üzletvezető jogtalanul alperes nevét írván, abból alperesre mi kötelezettség sem származhat. Mindezeknél fogva alperes az alsóbirósági ítéletek megváltoztatásával, az egyébként nem kifogásolt kereseti kérelemhez képest volt maraszalatndó. 178. Azon kérdés elbírálása vájjon valamely terület magántulajdont képez-e, vagy közúthoz tartozik, első sorban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1887. szeptember 20. 5859. p. sz. B. Szabó Mártonnak, mint Veréb község birájának, —• Moóri István mint k. k. Moóri János és Sándor t. és t. gyámja ellen birtokbabocsátás iránti perében — a székesfehérvári kir. törvényszék a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik és köteles alperesnek 67 frt 1 kr perköltséget megfizetni. — Felperesi ügyvéd dija és kiadása 51 frt 56 krban, alpereséé 67 frt ox krban állapittatik meg saját feleik ellenében. Indokok: Alperes tagadásba vette, hogy B. Szabó Márton községi biró, Veréb község közönségétől jelen per megindítására megbízást nyert volna, mely megbízását a per folyamán nem is bizonyította ; tekintve, hogy a Veresét megindítása idejében hatályban volt 1871. évi XVIII. t.-cz. 22. §-a