Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

23 perköltséget, beleértve a íelperesileg előlegezett szakértői dijakat is, fel­pe-esnek megfizetni. Indokok : Felperes a fentebb jelzett ingatlanon elterülő pincze bir­tokát követeli. Tekintve, hogy felperes, mint a budai 228. sz. tkvben 524 b. h. sz. és 423. ossz. sz. a. foglalt ingatlan tkvi társtulajdonosa, a többi tkvi társtulajdonosokkal együtt az egész tkvre nézve egy személy­nek tekintendő, ezen ingatlanra vonatkozó tulajdonjogának harmadik sze­mélyek ellenében való érvényesítésére egymaga is jogosult, minélfogva alpereseknek a kereseti jog ellen tett kifogásuk alappal nem bír. Az ügy érdemét illetőleg pedig felperes keresetének helyt adni kellett, mert felperes és neje az A) alatti végzés szerint birói árverésen a fentebb jelzett ingatlant minden korlátozás nélkül megvették s korlátlan tulajdonjoguk a budai 228. sz. tkvben B. iq. és 20. sz. a. tkvileg be is kebleztetett, minek folytán felperest ugy a telek felületére, mint annak belsejére nézve a használati jog megilleti, ebbeli joga csak az esetben szenvedhetne korlátozást, ha harmadik személyt az ingailanaira nézve szolgalmi jog megilletné; a pinczére nézve külön, illetve a telkének pincze üregére nézve külön mást tulajdonjog nem is illetheti meg, mert arra nézve külön tulajdonjogot szerezni egyáltalában nem lehet. Alpere­seknek a pinczére vonatkozó abbeli állitása tehát, hogy annak tulajdon­jogát megszerezték, annál kevésbé jöhetett birói figyelembe, mert a budai 228. sz. tkvben 524. a hsz. a. 390. össz. sz. a. ingatlanra nézve jóllehet a tkvi tulajdonjogot megszerezték, de a kérdéses pincze, miként a szak" értők is megállapították, kizárólagosan felperes ingatlanán terülvén el, arra nézve a tkvi bekeblezés által alperesek mi jogot sem szerezhettek meg. De alperesek az általuk felmutatott szerződések által szolgalmi jogot sem szereztek a kérdéses ingatlanra olyképen, hogy azt felperes irányá­ban érvényesíthetnék, mert a 2. sz. a. szerződés alperesek és R. J., a 3. sz. a. szerződés pedig V. A. és F. J. és R. J., az 5. sz. szerződés végre V. A. és S. A. közt létesülvén, még ha ezek által alperesek szolgalmi jogot szereztek volna is, ezen jogszerzésük harmadik személyre és így felperesre nézve csak az esetben birna joghatálylyal, ha a szolgalmi jogot tkvileg bekebleztették volna, mit azonban tenni elmulasztottak. Felperes irányában tehát alperesek a szolgalmi jog megszerzésére alkalmas jog­czimet ki nem mutattak ; magábanvéve azon körülményből pedig, hogv felperes tudta, miszerint alperesek a kérdéses pinczét birtokolták s azt mégis tűrte, alperesek mi jogot sem származtathatnak, miután sem tkvi, sem tkvön kívüli elbirtoklás esete fenn nem forog. Ily körülmények mellett felperes, mint korlátlan tkvi tulajdonos, al­pereseket az ingatlanán elterülő pincze birtokától bármikor eltiltani jogo­sult lévén, alpereseket a pincze birtokának átbocsájtásába el kellett marasztalni, fenmaradván alpereseknek a pincze építménye értékének meg-

Next

/
Thumbnails
Contents