Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

10 az örökhagyóra nézve csak az képez szerzeményt, a mi a szüleitöt kapott vagyon értékét felülhaladja. 1887. október 7. 3567. p. sz. F. István és érdektársainak özv. F. Jánosné szül. P. Anna elleni örökösödés iránti perében — pestvidéki kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta A perújításnak hely adatik és az alapperben 1885. február 4-én 8119. szám alatt kelt Ítéletnek hatályon kivül helyezése mellett, a néhai F. János által 1882. évi szeptember 28-án alkotott végrendelet alaki hiányból érvénytelennek kimondatik ; mindazonáltal a nevezett örökhagyó után maradt, a hagyatéki eljárás folyamán a szent-endrei kir. járásbíróság által 923/i883. sz. alatt felvett jegyzőkönyvben összeirt hagyatéki vagyonra mint szerzeményére, alperesnek hitestársi örökösödési joga megállapíttatik. A perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Felperesek perujitási keresetükben lényegileg a per tárgyára vonatkozó olyan uj bizonyítékot hozván fel, melyet az alapperben nem használtak, ez okoknál fogva a perújításnak az 1881. évi LIX. t.-cz. 69. §-ának 2. pontja alapján hely volt adandó. Érdemileg, miután a felperesileg a keresethez AJ alatt becsatolt közokirattal teljes hitelt érdemlőleg beigazoltatott, hogy az örökhagyó F. János által 1882. évi szeptember 28-án alkotott végrendeleten tanuként szereplő W. György alperesnek első unokatestvére, így alperes a végrendelet által neki szánt előnyben nem részesülhetvén egy ötödik végrendeleti tanú hiányában, ennek folytán jelzett végrendelet az 1876. évi XVI. t.-cz. 9. §-a alapján érvénytelennek kimondandó és örökhagyó hagyatéki vagyonára, annak szerzeményi minőségének megállapításával, alperes hitestársi örökösödési joga megállapítandó volt. Bár felperesek ugy keresetükben, mint a per során, a hagyatéki vagyon jogi természetének megállapítása nélkül, csupán a törvényes örökösödést kérik megállapittatni, miután azonban felperesek, törvényes oldalági örökösödés jogczimén, alperes pedig a hagyatéki vagyon szerzeményi minőségét vitatván, hitestársi örökösödés jogczimén tartanak igényt a hagyatéki vagyonra, ebből kifolyólag eldöntendő volt azon kérdés is, vájjon a hagyatéki vagyon tekintendő-e és mennyiben áginak, avagy szerzeményinek. A perhez csatolt telekkönyvi kivonatok szerint a hagyatéki ingatlanokat örökhagyó adásvétel utján szerezvén, azok az ellenkező bizonyításáig szerzeményieknek tekintendők ; miután azonban az ideiglenes törvénykezési szabályok értelmében szerzeményi vagyont csak az képez, mi az ági vagyon értékének levonása után megmarad, és csakis ebben előzi meg végrendelet hiányában a hivatolt szabályok 14. §-a értelmében a hitestárs az örökhagyónak oldalági örököseit, felperesek pedig a per során azt vitatják, hogy a hagyatéki vagyon alapja, az örökhagyónak velük közös