Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

46 eltávolítva, ellökte, a személye ellen intézett jogtalan és közvetlen meg­támadás elhárítására szolgáló jogos védelem volt, s mint ilyen, a B. T. K. 79. §-a szerint büntetés alá nem vonható ; cselekménye beszámítását a jogos védelem kizárván, az elsőbiróság által ellene kimondott vétség és követ­kezményei alól tehát ez alapon felmenteni kellett. Török János tanú vallomása szerint, midőn Fiáth Károly a padlóról vérző orral felkelt, egy forgópisztolyt tartott kezében, melyet azzal a fenyegetéssel irányított ifjú Falusi Gábor felé, hogy agyonlövi. Szűcs István azonban oda ugorván, a forgópisztolyt tartó kezét félretolta, miközben elsőrendű vádlott segítségül Bodai István csendőr-őrmestert hívta be a helyiségbe, e körülmény az ön­védelem szükségét megerősíti. Fiáth Károly viszont vádlott, Bodai István csendőr, Szűcs István tanú, sőt a vizsgáló bíró előtt is beismervén azt, hogy elsőrendű vádlottat fegyveres kézzel agyonlövéssel fenyegette, ebbeli eljárása a K. B. T. K. 41. §-ában körülirt cselekmény alkatelemét foglal­ván magában, Je miatt vétkesnek kimondani, és tekintettel nagymérvű felindult állapotára, a szenvedett sértés okozta fájdalmára, a K. B. T. K. 31. §-ának alkalmazásával fent kitett mértékben fenyíteni, az okozott költ­ségekben elmarasztalni kellett. Akir. Curia a következő ítéletet hozta : A budapesti kir. ítélő tábla ítéletében előadott tényállás szerint Fiáth Károly is megtámadott helyzetben volt, midőn ő is ifj. Falusi Gábor által megtaszittatván, mind a ketten a földre estek, és Fiáth Károly ezen, a földöni dulakodásból az orrán szenvedett 18 1 api gyógyulást igénylő sulyos testi sértéssel bontakozott ki, így a további netaláni megtámadás és bántalmazástóli félelmében, s részben megzavarodásában is, védelmére a nála levő forgópisztolyt vette elő, s azt ifj. Falusi Gábor felé tartva, meglövéssel fenyegette. Ezen tényállás szerint Fiáth Károly ezen cselekménye is ellenfelével szemben, a jogos védelem kifolyása lé\én, minthogy az esetben, ha bün­tetendő cselekmény tényálladéka nem forog fenn, a felebbezés az 1883. évi VI. t.-cz. 7. §-ának 1. pontja szerint meg van engedve; minthogy a jogos védelem a B. T. K. 79. §-a szerint a cselekmény beszámítását, tehát a cselekmény büntetendő voltát kizárja : Fiáth Károly felebbezésének hely adatik, és ezen vádlott a budapesti kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával, a B. T. K. 79. § a alapján a vád és következményeinek terhe alól felmentetik, illetve az elsőfokú bíróságnak felmentő ítélete hagyatik helyben. Ifjabb Falusi Gábort illetőleg ellenben az 1883. évi VI. t.-cz. 7. §-a eseteinek egyike sem forogván fenn, általa a költségek iránt bejelentett és vele szemben a Fiáth Károly által bejelentett felebbezés visszautasittatik.

Next

/
Thumbnails
Contents