Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

43 nem lehetett, habár a panaszos maga is beismervén, hogy vádlott gyermekére nádpálczájával többször ráütött, ezen ténykedé ében az 1876. évi XXVIII. törvényczikk 3. §-ának 2. bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, azonban ennek elbírálása az illetékes fegyelmi hatósághoz tartozván, vádlottnak ahhoz kellett volna folyamodni elégtételért ; de a személyes kérdőre vonás jogával nem birt, s igy cselekménye a B. T. K. 262. §-ába ütközik. A büntetés megállapításánál azonban tekintetbe vétetett, hogy vádlott, mint apa fiának tettleges bántalmaztatása miatt nagyobb fokú felindulás befolyása alatt állott s igy tettének következményét nyugodtabban meg nem fontolhatta. 187. Jogos védelem fenforgása esetében a kir. Curia az 1S83. évi VI. t.-cz. 1. pontja alapján a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt büntető ügyben hozott kir. itélö táblai itélet ellen közbevetett felebbezést elfogadja. 1888. január 19. 45501887. B. sz. Súlyos testi sértés vétségével vádolt ifj. Falusi Gábor és közcsend elleni kihágással vádolt Fiáth Károly elleni bűnügyben — az adonyi kir. járásbíróság a következő ítéletet hozta : I. Ifj. Falusi Gábor, a B. T. K. 301. §-ában irt súlyos testi sértés vétségében vétkesnek kimondatik és ezért a B. T. K. 302. §-a alapján tizennégy napi fogházra és 30 forint a B. T. K. 27. §-ában irt czélra fordítandó, behajthatlanság esetén három napi fogházra átváltoztatandó és az itélet jogerőre emelkedésétől számítandó tizenöt nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetendő pénzbüntetésre ítéltetik ; II. Fiáth Károly, az 1879. évi XL. t.-cz. 41. §-ában irt és ellenében visszvádba helyezett közcsend elleni kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: I. A vádlevél kapcsán bemutatott orvosi látlelet és vélemény, ugy a tárgyalás során pótlólag bekivánt orvosi pótvélemény szerint a vádba helyezett cselekmény elkövetése alkalmával Fiáth Károlyon ejtett testi sértések nyolcz napon tul, egész tizennyolcz napig terjedő gyógytartamot igényeltek és igy a súlyos testi sértés vétségének tárgyi tényálladéka nem kifogásolható orvosi látlelet és véleménynyel van igazolva ; az alanyi tényálladék tekintetében pedig vádlott ellenében a következő jogszerű bizonyítékok lettek szolgáltatva az ezen bűnügyben megtartott tárgyalások folyamán, és pedig : Vádlott maga beismerte, miszerint a kérdéses alkalommal sértettet feltaszította, a minek folytán sértett egy széken keresztül a földre, vádlott pedig sértettre esett, és ily helyzetben feküdtek mindketten a földön,