Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

8 A kir. ítélő tábla megállapítása e szempontból nem lévén tehát fentartható ; meg kellett azt változtatni még azért is : mert ha teljesen egyértelmű lenne is a hatalmaskodás az önbíráskodással, és ha az önbíráskodás, az előbbi törvények szerint csakugyan bűnösséget és büntetést megszüntető hatással birt volna : ez esetben világos ellentét lévén a régi hazai törvények és a régi joggyakorlat szabályai között egyrészről, másrészről pedig a B. T. K. között, tekintve, hogy ez utóbbi 485. §-ának határozott rendelete szerint a B. T. Könyvvel ellenkező törvények, szabályok és a gyakorlat hatályon kivül helyeztettek ; és tekintve, hogy az 1880: XXXVII. törvényczikk a B. T. Könyvek életbeléptetéséről rendelkező törvényczikk 2. §-a által hatályon kivül lévén helyezve, mindazon törvények és szabályok, a szokásjog mindazon megállapításai, melyek a büntető törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát képező cselekményre vagy mulasztásra büntetést határoznak : ezekből egyenesen következik, hogy lett légyen bár a régibb hazai örvényekben éi jogszabályo kban valamely intézmény, melyet önbíráskodásnak neveztek ; lett légyen ennek hatálya bármily rendkívüli és törülte légyen el ezen tényező a büntettek büntető jellegét: ezen intézmény a B. T. K. által eltörültetett, s ez utóbbinak rendszerével és rendeleteivel szemközt hatásnélkülivé vált. A nagyobb hatalmaskodásnak emberölést involváló esetei ugyanis ma nem képeznek hatalmaskodást, hanem ismérveik szerint, a B. T. K, 278., 279. és 306. §§-ainak képezik tárgyát; a nemesi jószágokba való berontás és a jószágok elfoglalása a B. T. K. 175. és 330., illetőleg 421. §-ában tárgyaltatnak ; mig a közhivatalnokok, országgyűlési követek akadályozásáról hivatásuk feladatában : a 165. és 168. §§-ok, esetleg ezekkel halmazatban 176. vagy 301. és 302. §§-ok, a levelek hamisításáról pedig a XXXVII. fejezet, a többi esetekről a törvénykönyv más fejezetei rendelkeznek. Ezek igy állván, az emiitett cselekmények tényálladékát egy-egy, a B. T. Könyvben meghatározott bűntett vagy vétség képezi, minélfogva ezek minősítése vagy büntetése, 1880. évi szeptember i-ső napjától fogva, kizárólag az uj törvény által szabályoztatik : bármi lett légyen az illető szakaszokban foglalt tényálladék sorsa a régibb törvények uralma alatt, s habár igaz is lenne az, hogy esetleg büntetlenségben részesültek volna. Ámde épen ugy, a mint a nagyobb hatalmaskodásnál, átmentek a kisebb hatalmaskodásnak büntetendőknek tartott esetei is a B. T. Könyvbe; átment abba a rablás, az erőszakos lopás, az egyszerű foglalás, a becsületsértés stb. ; és ezekre vonatkozólag is ma már csupán az irányadó, a mit a B. T. K. rendel. Tekintve ezek után, hogy a határozat tárgyát képező cselekmény, a fentebb kiemeltek szerint, a lopás tényálladékát állapítja meg ;