Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

perben az osztály módozataira és aránykulcsára nézve nem feltétlenül kötelezők s irányadók azok az elvek, melyek a szerb és román egyházi congressusok delegátusai közt, «Vereinbarung > czim alatt 1871-ben létrejött egyezményben megállapitvák. Nincs azonban kizárva, hogy a biró azon elveket ott s annyiban, a hol s a mennyiben azokat a jog, igazság és méltányosság követelményeivel megegyezőknek látja, elfogadhassa és alkalmazhassa. Ott, hol a közös vagyonban sem a szerbek, sem a románok külön vagyont (külön beruházásokat, alapítványokat) ki nem mutatnak, a feloszthatlan templomépület s ennek udvartelke és a templomi felszerelvények a többséget képező nemzetiségbeli hiveknek birtokában hagyandók meg kizárólagos tulajdonul természetben, de avval a kötelezettséggel, hogy azok becsértékét a többség fizesse ki pénzül a kisebbségnek, a lélekszám aránya szerint. A többi felosztható templomvagyon (templomi tőkepénzek, activ követelések) pedig, a lélekszám aránya szerint megosztandó a két nemzetiség hivei közt. Általában a szorosan vett templomvagyonra nézve ott, hol külön vagyont sem a szerbek, sem a románok ki nem mutathatnak, s a hol eddig egy görög-keleti egyházközség állott fenn, minden nemzetiségi jelző nélkül és annak két egyházközségből egyesülés utján lett keletkezése sem mutattatik ki, áll az, hogy habár az egyházközség vagyonjogainak alanyát maga az eszményi corporatió, nem pedig az egyes tagok képezték, mindazonáltal akkor, midőn az egyházközség tagjai az 1868: IX. t.-cz. alapján különválnak s két uj corporatiót alkotnak : az az uj corporatió, mely a különvált egyes tagoknak különvagyonnal nem birt kisebbségéből alakult, a feloszlott korábbi corporatió vagyonából semmi esetre sem követelhet többet, mint a mennyit az ő egyes tagjai vihettek volna el magukkal, ha alanyai lettek volna a feloszlott régi corporatió vagyonjogainak. És az sem jöhet tekintetbe, hogy az illető községben hajdan, a templom építése s az egyházközség megalakulása előtt a szerbek vagy a románok voltak-e többségben. A templomi lythurgicus könyvek közül a szláv nyelven Írottak a szerbeknek, a román nyelven Írottak pedig a románoknak adandók ki. A papi telkeket illetőleg, ott hol azok eredetét vélelmezhető-