Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

89 nek birtokában hagyandók meg kizárólagos tulajdonul természet­ben, de avval a kötelezettséggel, hogy azok becsértékét a többség fizesse ki pénzül a kisebbségnek, a lélekszám aránya szerint. A többi felosztható templom vagyon (templomi tökepénzek, activ köve­telések) pedig, a lélekszám aránya szerint megosztandó a két nem­zetiség hivei közt. Általában a szorosan vett templomvagyonra nézve ott, hol kü­lön vagyont sem a szerbek, sem a románok ki nem mutathatnak. * a hol eddig egy görög-keleti egyházközség állott fenn, minden nemzetiségi jelző nélkül és annak két egyházközségből egyesülés utján lett keletkezése sem mutattatok ki, áll az, hogy habár az egy­házközség vagyonjogainak alanyát maga az eszményi corporatió, nem pedig az egyes tagok képezték, mindazonáltal akkor, midőn az egyházközség tagjai az i8ö8 : IX. t.-cz. alapján különválnak s két uj corporatiót alkotnak : az az uj corporatió, mely a különvált «gyes tagoknak különvagyonnal nem birt kisebbségéből alakult, a feloszlott korábbi corporatió vagyonából semmi esetre sem köve­telhet többet, mint a mennyit az ö egyes tagjai vihettek volna el magukkal, ha alanyai lettek volna a feloszlott régi corporatió va­gyonjogainak. Es az sem jöhet tekintetbe, hogy az illető községben hajdan, a templom építése s az egyházközség megalakulása előtt a szerbek vagy a románok voltak-e többségben. A templomi lythurgicus könyvek közül a szláv nyelven írot­tak a szerbeknek, a román nyelven írottak pedig a románoknak adandók ki. A papi telkeket illetőleg, ott hol azok eredetét vélelmezhetö­leg földesúri adományozás, vagyis oly czélzattal tett alapítvány ké­pezte, hogy azok két papnak eltartására szolgáljanak s a hol volt is mindig két (egy román s egy szerb) pap, a kik a telkeket egyen­lően megosztva birtokolták, ezen telkekre nézve a szerbek és ro­mánok között az osztály egyenlő részben, az eddigi tényleges bir­toklásnak megfelelöleg eszközlendö. Az iskolai vagyonra nézve pedig, ott, hol nincs semmi olyan adat, mely ama vagyon eredetére vezethetne vissza, szem előtt kell tartani ugyanazon vagyonnak rendeltetését s a fejlődés utján elő­állott szükségletet és ehhez képest ott, hol a többséget képező egyik nemzetiségnek két iskolája s két tanítója, a kisebbségben levő másik nemzetiségnek pedig csak egy iskolája s egy tanítója -van, az iskolai vagyon 2/.i és l/3 arányban osztandó meg. A pénzül fizetendő váltságösszeg lefizetésére hosszabb határ­idő tűzendő ki s a részletekben teljesíthető fizetés megengedendő azzal, hogy addig, míg a többség ebbeli kötelezettségének eleget nem tesz, a templomban az istentisztelet rendje és nyelve tekinte­tében a kereset benyújtása ellötti állapotot kell fentartani. 1888. szeptember 20. és 21. 5702. p. sz. R. Miron gör. keleti román érsek és metropolita, továbbá M. Já-

Next

/
Thumbnails
Contents