Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

77 tetett, s azt újra készítve cseréppel fe<lette és házához csatoltatta, az a mellett volt esőcsatornát eltávolította. Mivel pedig mindenkinek, a ki békés birtoklásában megháborittatik, joga van az abba való visszahelyezést és az előbbi állapotnak a háborító költségén való helyrédllitását követelni, felperest megháborított birtokába visszahelyezni és alperest az előbbi állapotnak az ő költségén való helyreállítására kötelezni kellett. De kötelezni kellett volna alperest arra még akkor is, ha abbeli védekezése, hogy a kérdéses fal a két szomszéd házbirtokos között közös és közhasználatú volna,— a valóságnak megfelelne is —- felperes tagadása ellenében, mint a hogy valótlannak bizonyult, ugy valónak beigazoltatott volna, mert akkor sem állott volna jogában alperesnek az előbbeni birtoklást önhatalmúlag és felperes beleegyezése nélkül megváltoztatni, a födél egy részét és a falnak 3/4 vészét elfoglalni és az ő birtokához csatolni. Mivel pedig alperes nyilvánvaló módon jogtalanul és felperes tiltakozása ellen tett foglalásokat és mint pervesztest a prdts. 251. §-a értelmében őt a felperesnek méltatlanul okozott perbeli költségek megfizetésére kötelezni kellett, —- felperesi ügyvéd munkadija és készkiadása a prdts. 252. §-ánál fogva lett megállapítva. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt: A királyi itélő tábla az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja s a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok : A per adataiból kiderül, hogy alperesnek azon építkezése, mely a jelen per indítására és folytatására okot szolgáltatott, még az ítélet hozatala előtt befejeztetett teljesen és pedig akként, hogy a felperes által kért előbbi állapotba való visszahelyezés tetemes költekezés nélkül nem létesíthető. Ily helyzetben, különösen figyelemmel arra, hogy felperes még csak. nem is állítja azt, hogy az építkezés ellen annak idején és megfelelő uton tiltakozását a közigazg. hatóság előtt kifejezte volna, a budapesti kir. itélő tábla felperesnek az alperes által okozott sérelmét nem találja sommás visszahelyezési per czimén orvosolhatónak és igy felperest az első bíróság Ítéletének megváltoztatásával keresetével elutasítja, és pedig annyival inkább, mivel a tényleges beépítés következtében a felek között vitás igényeknek eldöntése már nem a puszta birtoklás, hanem a sommás visszahelyezési per czim keretébe nem tartozó jogkérdésnek teljes méltatásával foghat helyt. A perköltség megszüntetése a per körülményein alapszik. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A kir. Curia a másod bíróság Ítéletét megváltoztatja s az e. f. eljárt kir. járásbíróságnak ítéletét az abban felhozott s alábbi okokból hagyja helyben, de oly módosítással, hogy az előbbi állapotot alperes nem a most hivatolt ítéletben jelzett módon és határidő alatt, hanem 30 nap alatt s oly módon köteles visszaállítani, hogy felperes háza kapu bejáratának baloldali falától alperes emeleti fala, tűzfala és kéménye eltávolittassék>