Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

51 hajlam feltételezendő a görög keleti vallás azon híveiről is, kik a kérdéses egyházat 1786-ban alapították; és ha áll az, a mit alperesek mondanak, hogy az alapitók nemzetiségükre nézve görögök voltak, vélelmezendő, hogy ők görög nemzetiségű jellegű egyházat akartak létesíteni, vélelmezni kell ezt mindaddig, mig az ellenkező bizonyítva nincs. Alapították pedig a peres egyházat az 1787-ben kelt R. a. Specificatio s az 1788-ban kelt T. a. Puncta Complanationis szerint heten, Panajott Hadzsi Nica, Gyóka Eustadtyi, Constantin (Koszta) D'sanlij, Demeter Dima, Nikola Stefán, Emánuel Ralfovits és Christoph Michael. A hat elsőnek görög nemzetisége nem kétséges, s csak az utolsóra, Christoph Michaelre. nézve vitatják felperesek, hogy ő nem görög, hanem oláh nemzetiségű volt. De a nevezett Ch. Michael magát a többi alapítókkal együtt mindenütt, jelesen az 1785-ben kelt G) alatti szerződésben s a 7") alatti okiratban is görög kereskedőnek, civis graecusnak vallotta; tagja volt korábban az 1777-ben kelt 7. sz. a. Tabella szerint a görög Companiának, és a görögök közé számította őt az oláhok buzgó pártfogója Adamovics püspök is az Ecc. kormányszéki felterjesztés alapjául szolgált Frohnius-féle 1795. évi investigátió folyamán (vizsgálati jelentés 9. iv). De ha a Bbb. okirat kétségtelen bizonyítékul fogadtatnék is el arra nézve, hogy Ch. Michaelben nem volt görög vér: az a 400 frt, a melylyel ő az egyház alapításához járult, a többi hat kétségtelenül görög alapító 13440 írtjával szemben elenyésző csekélységnek mondható. És végre az bizonyos, hogy ő a templom alapításakor ugyanazon czélért s ugyanazon szellemben buzgólkodott, mint a többi alapító, s ezek közt különösen a legbőkezűbb Panajott Hadzsi Nica. Méltán mondhatta tehát az 1796. szept. 30-án kelt Ec. a. kir. leirat : < cum templum Graecorum Coronensium ipsorum graecorum sumptibus erectum sít. » Görög nemzetiségű, magokat nyíltan görögnek valló férfiak alapították tehát a peresegyházat — vélelmezhetőleg oly czélzattal, hogy az tisztán görög nemzetiségű egyház legyen. Támogatják e vélelmet az alapítás helye és körülményei is. Volt t. i. akkoriban az alapitókon kivül még számos görög és görög család letelepedve Brassóban, a hova a török birodalomból is folytonosan ellátogattak a görög kereskedők. Volt ott egy — erdélyi fejedelmek és magyar királyok privilégiumaival ellátott görög Compania, mely a belvárosban 150 év óta külön görög imaházzal s ebben külön görög pappal, görög nyelvű szertartással birt. Ennek az imaháznak voltak hívei, látogatói az alapitók is, és az a hallgatók befogadására szűknek bizonyult. Birtak akkoriban az oláhok is Brassó külvárosaiban saját görög keleti templo mokkái, de ezen templomok és a görög kápolna közt már akkor is válaszfalat képezett a nemzetiség ugy, hogy a görög imaház s ennek papja—a perbeli okiratok szerint— görög kápolnának, görög papnak, a külvárosi görög nem egyesült templomok 4*