Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

41 • a birtokos ingatlan birtokát egymásután két személyre ruházta át, a tulajdonjog azt illeti, ki annak bejegyzéseért előbb folyamodott, akkor is alkalmazandó, ha az utóbbi szerző, ki azonban az előbbit tulajdonjogának bekebeleztetésénél megelőzte, arról, hogy e birtok előbb már másnak eladatott, tudomással birt. Végre felpereseknek a kérdéses ingatlanok tekintetében tulajdonjog és lakásjog megállapítása iránt támasztott követelése sem foghat helyt, mert az A. a. házassági szerződés, melynek tartalma szerint alperes a ház felét felperesnek átengedte, II. és III. r. alperesre, mint oly harmadik személyekre, kik a jogügyletben részt nem vettek, kötelező erővel nem birhat, felperesek pedig oly okiratot, vagy jogalapot, melynek alapján II. és III. r. alperesek, mint a kérdéses ingatlan tulajdonosai, annak télének felperesek részére leendő átengedésére kötelezhetők lennének, a per folyamán fel nem hoztak ; minek folytán nevezett alperesek sem az ingatlan felébeni tulajdonjog átadásában, sem annak tűrésében, hogy az ingatlan felperesek javára a lakási jog bekebeleztessék, marasztalhatók nem voltak. Ezenkívül tekintve, hogy az A. a. szerződés halálesetre szóló intézkedést tartalmaz, I. r. alperes által bármikor visszavonható. Mindezeknél fogva felpereseket keresetükkel elutasitani és az okozott perköltség megtérítésére kötelezni kellett. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : Tekintve, hogy I. r. alperes az 1878. márcz. 17-én kelt A. a. közokiratban foglalt egyoldalulag vissza nem vonható örökösödési szerződéssel a kereseti ingatlan felének tulajdonát, életfogytiglani haszonélvezeti joga fentartása s halála után teljesítendő feltételek kikötése mellett, I. r. felperesre átruházta és ez utóbbi részére a tulajdonjog telekkönyvi bekeblezését is minden halasztó feltétel nélkül megengedte ; tekintve, hogy az alperesek között 1881. május 10-én kötött B. alatti átadási szerződés és az ennek alapján eszközölt bekebelezési szerződés I. r. felperes jogát sérti, a mennyiben azon szerződés és bekebelezés fennállása az I. r. felperesnek az A. a. ügylettel szerzett jogai érvényesi" tését lehetetlenné teszi; tekintve, hogy a törvény a sérelmes szerződés és bekebelezés érvénytelenítésére s megsemmisítésére minden jogilag érdekelt félnek kereshetőségi jogot enged mindenkor, és főleg olyankor, midőn a jogait sértő szerződés az ő hozzájárulása nélkül jött létre ; tekintve, hogy alperesek roszhiszemüsége az I. r. felperes jogai kijátszását czélzó B, a. szerződés kötésében nyilvánvaló, a törvény s a telekkönyvi intézmény pedig csak a jóhiszemüleg szerzett jogokat részesiti oltalmában ; és miután alperesek az első bírósági Ítélet ellen, melylyel kereseti kérelmük-