Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

39 marasztaló s kérvényező kijelentéséhez képest még jogerőre nem emel­kedett első bírósági Ítélet alapján a kért zálogjogi előjegyzésnek helyt adni nem lehetett. A k i r. Curia a másodbiróság végzését az abban felhozott okok­ból helybenhagyta. 154. 1. A törvény a sérelmes szerződés és bekebelezés érvénytele­nítésére és megsemmisítésére minden jogilag érdekelt félnek keres­hetőségi jogot enged mindenkor és főleg olyankor, a midőn a jogait sértő szerződés az ö hozzájárulása nélkül jött létre. 2. A törvény és a telekkönyvi intézmény csak a jóhiszemüleg szerzett jogokat részesiti oltalmában. 1887. február 9. 4693/1886. p. sz. Sch. György és neje szül. D. Zsuzsána felpereseknek,—• Sch. Mihály, Sch. Márton és neje szül. D. Anna alperesek ellen szerződés és bekebe­lezés érvénytelenítése és ingatlan tulajdona iránti perében — a szombathelyi kir. törvényszék a következő ítéletet hozta: Felperes keresetének részben hely adatván, az A. a, házassági szer­ződés érvényesnek kimondatik, a B. a. átadási szerződés megsemmisítése mellett a hámortói 270. sz. tjkvben felvett ingatlanokra nézve az előbbi tulajdoni és birtokállapot visszahelyeztetik s a tulajdonjog Sch. Mihály nevére bekebeleztetni rendeltetik. A perköltségek kölcsönösen megszün­tetnek. Felperesi ügyvéd munkadija és költsége 42 frt 85 krban, alperesi ügyvédé pedig 36 frt 60 krban állapittatik meg saját feleik irányában. Indokok: Mert I. r. felperes az A. alá zárt, kir. közjegyző előtt kelt, alperesileg valódisága tekintetében nem kifogásolt okmánynyal iga­zolta, hogy a kereseti javak tulajdonjogát, a holtiglani haszonélvezeti jog fentartásával és a többi testvérek megállapított öröksége kielégítésének kötelezettségével átadta és ezen szerződésben a tulajdonjognak javára eszközlendő bekebeleztetését is megengedte. Ezen szerződésben az I. r. felperes tulajdonjoga biztosítva lévén, a tulajdonos I. r. alperesnek ezen •dolog feletti rendelkezési joga megszűnt, mert az I. r. alperes csak haszon­élvező jogai és kötelezettségeivel birván, a tulajdonjog már az A. a. szer­ződés szerint I. r. felperesre ruháztatott, melynek érvényesítése csak bizo­nyos időre lett elhalasztva, az átadó tehát jogilag megszűnvén tulajdonos lenni, ugyanazon dologról egy harmadik személylyel jogérvényesen már azéirt sem szerződhetett, mert az A. a. közjegyzői okiratban oly feltétel, mely felperesi részről elmulasztott betöltése miatt a szerződés érvénytele­níthető volna, a szerződésben elő sem fordul ; mert a törvény csak a jóhiszemüleg létrejött szerződések alapján nyert telekkönyvi jogokat védi,.

Next

/
Thumbnails
Contents