Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

28 De ha felperes igényei birói elbírálás tárgyát képeznék is, őt keresetével az esetre is el kellene utasítani, mert a megbízás felperes beismerése szerint, az ügyletnek a budapesti tőzsde szokásaira való hivatkozás melletti megkötésére adatván, felperes, mint bizományos igényeit csak ugy érvényesíthetné, ha a tőzsdeszokásokat ugy a vevővel, valamint az állítólag szerződést szegő alperessel mint megbízóval szemben szorosan megtartotta volna s nem állott jogában a szerződés teljesítésében késedelmeskedő megbízóval szemben a követelményeikben szigorúbb tőzsdei szokásokat figyelmen kívül hagyni és igényeit az e részben enyhébb keresk. törvényre alapítani, minthogy a peres felek közti viszonyból származó igényekre nézve a felek önkéntes alávetése folytán ha nem is a birói illetékességre, de az ügylet körüli kötelezettségeikre nézve a tőzsde-szabályok kötelezők. E részben a felek előadása szerint az alperes által felperesnek adott megbízás 2500 mm. tavaszi szokványbuzának eladására szólt s igy a szállításnak alperes által 1882-ik évi márczius-április hónapokban, még pedig a mennyiben korábbra felmondás a vevő vagy a megbízó részéről nem történt, áprilishó utolsó napján kellett volna történni s ha ez elmulasztatott, a mulasztásnak a tőzsde-szokások 7. sz. alatt hiteles alakban bemutatott 25. §. szerint óvás által megállapittatnia. Ebből kifolyólag tartozott volna felperes akkor, midőn alperes az előadott búzát a kikötött határidőben nem szállította, ezen mulasztás miatt óvással élni, mit nem tévén, a peres felek közti szerződés a tőzsde-szabályok 26. §. értelmében megszűntnek tekintendő, abból tehát egymás ellenében jogokat nem érvényesíthetnek. E tekintetben nem tesz különbséget azon körülmény, hogy felperes alperesnek csak bizományosa volt, mert a kereset túlnyomó részben a szerződés nem teljesítéséből eredt kár megtérítésére irányulván, ennek követelhetéséhez a felekre nézve kötelező tőzsde-szokások értelmében a mulasztásnak óvás általi megállapítása kívántatik. De ha mindezektől eltekintetnék s a megbízásnak felperes általi teljesitése alperesnek kellő értesítése s a szállításnak alperes helyett felperes általi eszközlése igazoltnak vétetnék is, felperest keresetével el kellene utasítani, mert maga sem állítja, hogy az ügylet megkötésekor kapott 2500 frt foglalót alperesnek, mint megbízónak megküldötte, vagy hogy annak megtartása iránt alperessel megegyezett volna, hololt a foglaló egyéb megállapodás hiányában a dolog természeténél fogva alperest, mint eladót illetvén, midőn felperes azt magának megtartotta, nem a megbízás természetszerű értelmében járt el, s igy alperesnek a keresked. törv. 369. §. értelmében joga volt már 1881-ik évi augusztus hóban kijelenteni, hogy az ügyletet saját részére kötöttnek nem ismeri el, a mint ezt felpei-es beismerése szerint ki is jelentette : mert a megbízás szabályszerű teljesitése esetén is, felperest nem a 11 frt 59 kr. vagy helyesebben n frt 60 krnyi