Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

5 sek lakhelyétől (Tovarisova) különböző fizetési hely (Torzsa) levén kije­lölve, az telepitett váltó minőségével bir (V. T. 24. §.)• Nem forogván fenn a V. T. 44. §-nak második bekezdésében megjelölt esetek egyike sem, felperesnek visszkereseti joga a kibocsátó és forgatók ellenében, valamint keresete is az elfogadó ellen, a váltónak a telepesnél a telep helyén való bemutatásától és ugyanotti óvás feltételétől feltételeztetik (V. T. 43. §.) ; a B. alatti óvás azonban a visszkereseti és kereseti jog megálla­pítására nem alkalmas; a V. T. 43. §. szerint ugyanis a váltó a telepesnél, a jelen esetben tehát a torzsai takarékpénztár rész­vénytársaság igazgatójánál, mint ama jogi személy törvényes képvi­selőjénél, lett volna bemutatandó , az óvás szerint pedig a bemu­tatás az óvatoló közjegyzőnél igazgatói megbízással jelentkező taka­rékpénztári megbízottnál történt, a nélkül, hogy az óvási okmányba ama személyeknek csak neve is a V. T. 99. §. 2-ik pontjának megfele­lőleg felvétetett és abban az állítólagos azon megbízás alakja és tartalma felemlítve volna, a váltónak ilyképeni bemutatása a törvény fenn idézett rendeletének megfelelően történtnek nem tekinthető. — De nem tekint­hető a váltónak fizetés végetti bemutatása és az óvás felvétele törvényes­nek azért sem, mert az nem, miként ezt a V. T. 43. §-a rendeli —• a fizetés helyén Torzsán, hanem az óvatoló közjegyző székhelyén Kulán történt. A fizetési hely az idegen váltónak lényeges kelléke (V. T. 3. §. 7. pont) a kibocsátó, forgató ott ígérik az intézvényezett által a fizetést és csak azon feltétel alatt vannak visszkeresetileg kötelezve, ha a fizetés­nek elnyerése a fizetés helyén sikertelenül kisértetett meg, a váltóbirtokos­nak tehát a váltóban kitett helyen kell a fizetés végett jelentkezni, miként ezt a váltótörvény ismételve idézett 43. §. határozottan rendeli is. A törvény ezen határozott rendelkezésétől eltérni a váltóbirtokos a telepesnek •— jelen esetben állított—-beleegyezésével sincs jogosítva, mert a váltótörvény­nek e nézet indokolásául felhozott 102. §. nem a váltóban már szükség­kép megállapított fizetési helyről, hanem nyilván arról intézkedik, hogy a fizetés helyén mily helyiségben, az illető személy üzleti helyiségében vagy lakásán teljesitendő-e a bemutatás és veendő fel az óvás és ily értelemben engedi meg, hogy e cselekmények más helyen, azaz más helyiségben, például a tőzsdén is történhetnek az érdekeltek beleegyezésével; ugyanily értelemben rendeli az idézett törvényszakasz második bekezdése, hogy az üzleti helyiség vagy lakásnak fel nem találása esetében a helybeli ható­ságnál, azaz a fizetés helyének hatóságánál tudakozás teendő. Mindezek alapján felperes keresetével elutasítandó és mint pervesztes a prts. 251. ^s 252- §§-ai alapján alperesek részére a perköltség megfizetésére köte­lezendő volt.

Next

/
Thumbnails
Contents