Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

8 törvényszéki orvosnak a végtárgyalás alkalmával kifejezett s fentebb máikiemelt véleményében is, melyben egyenesen azt fejezi ki: «hogy a réz^ gálicz csak elősegítette az amúgy is idült gyomorhurutban szenvedő gyermeknél a gyomorlobot s ennek következménye volt a halál.» A mi a cselekmény minősítését illeti : tekintve, hogy vádlott nő tagadta, hogy gyermekét megölni akarta volna ; tekintve, hogy a gyermeknek beadott szer, természete és annak rendszerinti hatása •— valamennyi véleményező szakértő összhangzó nyilatkokozata szerint, nem olyan, hogy vádlott nőnek a halálos eredményt legalább is nagy fokú valószínűséggel előrelátnia és ezen — valószínű előrelátásából, ellenében a halált okozási szándékára következtetést vonni lehetne : ez okoknál fogva nem volt elfogadható sem a gyilkosság, sem a szándékos emberölés bűntette ; de —• tekintettel a cselekedet következtében bekövetkezett eredményre — még kevésbbé volt elfogadható ezen büntettek bármelyikének kísérlete. Ellenben tekintve a rézgálicz természetének és hatásának a szakértők által adott fentebb kiemelt meghatározását, mely szerint az «m éregnek* ártalmas, sőt nagyobb mennyiségben bavéve, életveszélyes szernek mondatik ; tekintve vádlott nő azon beismerését, mely szerint tudta, hogy a rézgálicz : «m é r e g» ; tekintve a méreg szó vulgáris •—• a köznép által és általánosan ismert azon értelmét, mely szerint az mindenesetre legalább is életveszélyes szert jelent ; tekintve vádlott nő azon beismerését, mely szerint a rézgáliczot azon szándékkal vette meg, hogy azt gyermekének beadja és hogy azon szert, beteg gyermekének valósággal és szándékosan be is adta ; tekintve a B. T. K. 309. §-ának —• illetőleg e szakasz második bekezdésének tartalmát, mely szerint életveszélyes szernek beadása, ha ennek folytán a B. T. K. 303., 304. §§-ban meghatározott következmények valamelyike vagy halál következett be : az ezen szakaszban meghatározott és ennek rendelkezése szerint büntetendő büntettet állapítja meg ; tekintve, hogy e szakasz szerinti «é 1 e t v e s z é 1 y e s >-ség ezen minőséget nem absolut, hanem csupán relatív értelemben tételezi fel: vádlott nő ellenében •— más személy halálának életveszélyes szer beadása általi okozása volt kimondandó. A büntetést illetőleg, a 309. §. második bekezdésében 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház lévén határozva ; tekintve, hogy vádlott nő saját gyermekének adta be a kérdéses szert s hogy ezen — fölötte súlyosító körülménynyel szemközt, enyhítő körülmény gyanánt csakis vádlott nő