Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

io8 szám szám. Az óvás elengedése a forgató elleni váltójog fennállása alatt mindig érvényesen megtehető s a váltóra vezetett ily nyilatkozat ellenében a forgatót terheli annak bizonyitása, hogy az a váltójog fentartására rendelt határidő eltelte után Íratott. 35 151 43. és 102. §§. Nem szabályszerű az oly óvás, mely pusztán azt tartalmazza, hogy a bemutatás a közjegyzőnél igazgatói megbízással megjelent (telepes) takarékpénztári megbízottnál történt. A váltónak fizetés végetti bemutatása a váltóbirtokos és óvatolt személy beleegyezésével sem történhetik másutt, mint a váltóban kijelölt fizetési helyen, .— a váltótörvény 102. §-a nem rendelkezik a váltó fizetési helyéről, hanem e helyen lévő azon helyiségről, hol a bemutatás történhetik. 3 139 Csődtörvény. (1881 : XVII, törvényczikk.) 3- §• A közadós a csődnyitás hatályának kezdetével csak a csődtömeghez tartozó vagyon fölötti rendelkezési jogát, de nem egyszersmind általános cselekvési képességét veszti el s igy a csődeljárás folyama alatt saját személyében perbe idézhető 59 157 A fenyítő uton elrendelt zárlat, még ha az a polgári uton elrendelt zárlat szabályai szerint foganatosittatik is, zálogjogot nem ad 19 146 Telekkönyvi rendtartás. Csakis feltétlen marasztalást tartalmazó Ítélet szolgálhat tlkvi előjegyzés alapjául 38 153 Törlési keresetnek, még ha a bekeblezett követelés kifizetése igazoltatnék is, nem adható hely oly esetben, midőn arra alzálogjog szereztetett s a felperes nem bizonyítja, hogy alperes a nyilvánkönyvi jogot roszhiszemiileg szerezte. . 33 150 12 A szövegben a 139. sorszám sajtóhibából 2. sorszám a. lett felvéve.