Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

87 nemcsak a D. alatti végrendelet, de a törvény alapján is formálnak öröklési igényt: ezen helyzetben pedig azon kérdés is megoldás tárgyát képezi, «hogy a gyilkos Rozner Jánosnak gyermekei jogositva vannak-e a képviseleti jogon való öröklés mellőzésével, mint örökhagyók legközelebbi oldalági rokonai, saját személyes jogukon törvényes öröklési igényt formálni ?» Ezen kérdést azonban alperes kiskorúak törvényes öröklési igénye tekintetében kedvezőleg kellett eldönteni azért, mert nincs oly tételes törvényünk, a mely azon esetben, ha az öröklésre közvetlen hivatott személy érdemetlenné vált, kimondaná, «miszerint az érdemetlen örökösnek törvényes örökösei is az öröklésből kizárva lennének.* De nem csak hogy hazai tételes törvényeink nem tartalmaznak ily tilalmat, hanem a magánjogot szabályozó törvények általában elfogadták azon jogi tételt, hogy ha a közvetlenül örökölni hivatott személy, az -örökséghez érdemetlenségi okból nem juthatott, olyannak tekintetik, mintha az örökhagyó előtt hunyt volna el, tehát törvényes örökösei öröklési igényüket saját személyükben közvetlenül érvényesíthetik. Sőt az általános jogérzetet is sértené oly személyeknek törvényes öröklési joguktól megfosztása, a kik a bűnös cselekmény elkövetésében teljesen ártatlanok, és méltán ütköznék oly intézkedés az emberi érzületbe, a mely a kiszabott büntetés foganatosítása után, az elkövetett bűnténynek nem kártérítésen alapuló következményeivel, a megbűnhődött személy ártatlan gyermekeinek törvényben gyökerező öröklési jogait is elkobozná, tehát bűnöst és bűntelent sújtana. Minthogy pedig a peres felek beismerései és a per adatai által bizonyítva van, miszerint Rozner Julianna és Terézia örökhagyónak kiskorú alperesek közös törzstől leszármazó legközelebbi és egyedüli oldalági rokonai, ennélfogva kiskorú alperesek viszonkeresetének helyt adni és törvényes öröklési jogukat nevezett örökhagyók hagyatéki javaira megállapítani, özvegy Rozner Jánosné született Heigl Annának öröklési igénye egyedül a végrendeleten alapulván, őt a fentebbiek alapján elutasítani, illetve reá nézve a kir. ítélő tábla ítéletét helybenhagyni kellett. A perköltség kölcsönös megszüntetése a per körülményeiben találja indokát. Végül utasittatik az eljáró kir. törvényszék, hogy ezen ítélet híva talos másolatát Vasmegye árvaszékével is közölje. 134:. A keresk. törvény életbelépte előtt bejegyzett és a törvény életbeléptekor vissza nem vont czégvezetési felhatalmazás a kereske-