Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

50 kezett tények is, nem lévén kivétel nélkül szükséges, hogy a kereseti jog ugy állapittassék meg, mint a hogy az a kereset benyújtásakor állott fenn.» (A. öst. Ger.-Zeit. 1853, Nr. 19.) Ily szellemben fejlődött általában a törvénykezési gyakorlat az Írásbeli eljárásban, méltányoltatva — 1848. előtt ugy, mint azután — a magánjogi német irodalom által is. (Savigny, Syst. VI. 263. §.; Schmid, Arch. für civ. prax. XXX. köt. ; Vangerow, Pand. I. 160. §., Nr. 3.; Unger, Syst. II. 131. §., not. 1; Windscheid, Pand. I. 128. §., not. 5. stb.) Nem is indokolható a jogszolgáltatás érdekeinek szempontjából az, hogy az időelőttiségi kifogásnak hely adassék akkor, midőn a teljesítési határidő a per befejezte előtt lejárt. Mert a formáknak az eljárás minden nemében az a rendeltetésük, hogy az anyagi jognak biztosítékul szolgáljanak és az anyagi igazság, hogy a törvénykezés egyedüli czéljához képest érvényesülhessen, nem természetellenesen mesterkélt, hanem egyszerű, természetszerű eljárási elvek alkalmazását kívánja; — az oly eljárás pedig, meJy a birót, az ő szemei előtt elenyészett kifogás méltatására kényszeríti, természetellenes és sérti a jogérzetét magának a bírónak is. Ama tan, mely szerint a bírói ítélet a litis contestatio időpontjára vezetendő vissza, már keletkezésekor a felperes oltalmát czélozta; mert tulajdonkép a felperes az, ki a per elhúzódása által jogos érdekeiben sérelmet szenved. Ezen czélzattal lett törvény és gyakorlat által mindenütt megállapítva az, hogy az elévülés és elbirtoklás kérdése a kereset időpontja szerint bírálandó el, a kereset utáni, vagyis a per alatti idő nem lévén számba vehető. A vindicationál megkívántatott mindig nemcsak a tulajdonjog a felperes részén, hanem a tényleges birtoklás is az alperes részen, de ha alperes csak a kereset után, a per folyama alatt jutott a kereseti tárgy birtokába : ez a tulajdon és birtok megítélését nem akadályozta. Hasonló felfogás érvényesült a haereditatis petitioval és a személyes keresetekkel szemben is. Azon eljárás pedig, mely az időelőttiség indokából elutasitandónak mondja a keresetet akkor is, midőn a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt bekövetkezett, ellenkezik a mondott czéllal — a nélkül, hogy azt bármely processualis érdek igazolná. Mert ha vannak az alperesnek a kereset érdeme ellen alapos kifogásai : azokat időelőttiségi kifogása mellett is előadhatja és azok alapján a biró érdemileg fogja a felperest keresetével elutasítani; ha pedig nincsenek olyan kifogásai : a teljesítési határidő és a feltétel bekövetkezte után nem fog marasztaltatása által jogaiban sérelmet szenvedni. És a perköltség iránt a biró — tekintettel a per körülményeire, nevezetesen a keresetnek kezdetben időelőttiségére és az alperes jogos védekezésére — mindig intézkedhetik ugy, hogy a perköltséget kölcsönösen megszünteti.