Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)
32 abban a felfolyamodó csődtömeggondnoknak csak későbben felmerült dijjairól intézkedés nem is tétethetett. Igaz ugyan, hogy a most emiitett 75/1883. sz. végzés a végrehajtást szenvedő fél örökösei részére már a csődnyitás után lett kézbesitve, ebből azonban nem következik, hogy a csődtömeggondnok a sorrendi végzés ellen még most is élhet jogorvoslattal, mert az általa 1884. július 28-án 29. sz. a. beadott árverési kérvényből nyilvánvaló, hogy az eddigi végrehajtási lépésekről már akkor tudomása volt, s még sem találta szükségesnek azt, hogy ugyanakkor a 75/1883. sz. végzés, illetőleg az avval egyidejűleg megállapított sorrend ellen éljen felfolyamodással. —• Következőleg e sorrendet az árverés jogerőre emelkedése után annál kevésbé támadhatja meg, mert azon állítása, hogy az 1884. évi szeptember hó 18-án megtartott árverés nem a 75/1883. sz. végzés folyományának, hanem egészen uj árverésnek volna tekintendő, s ekként az ugyanazon szám alatt megállapított sorrend hatályát vesztette volna, szintén nem bír alappal. Ugyanis felfolyamodó 29/1884. számú árverési kérvényében annak előre bocsátásával, hogy az 1884. évi május 6-ikára kitűzött első árverés vevők hiánya miatt sikertelen maradt, az ugyanazon évi július 8-ára kitűzve volt második árverés pedig meg nem tartatott, az uj árverést a már megállapított árverési feltételek mellett, esetleg pedig az általa 3 •/. a. csatolt árverési feltételek szerint kérte megtartatni. E beadványára a kir. tszéknek 29/1884. sz. végzésével értesíttetett, hogy az uj árverési határnap a m. kir. államkincstárnak már korábban beadott 25/1884. sz. kérvénye folytán 1884. szeptember 18-ára kitüzetvén, az árverés ugyanekkor az ő érdekeben is fog megtartatni, •—• hogy pedig az utóbbi végzéssel kitűzött árverés nem uj árverés, hanem csakis a 75/1883. sz. végzésnek folyománya volt, ez kitűnik onnan, hogy a 25/1884. sz. végzésben hivatolt 18/1884. sz- árverési hirdetményben második árverési határnapról van szó, és hogy a 29/1884. sz. árverési hirdetménynek a hivatalos lapban közzétett szövege szerint is az 1884. évi szeptember 18-ára kitűzött árverés mint második árverési határnap hirdettetett ki. Nem szenved ugyan kétséget, hogy a csődtörvény 176. §-a szerint a külön kielégítés alapjául szolgáló bányavagyon vételárának felosztása az 53—-58. §§-oknak figyelembe vételével eszkőzlendő, ezen intézkedés azonban jelen esetben nem képezhet alapot arra, hogy a kir. tábla neheztelt végzése hatályon kivül kelyeztessék, illetőleg hogy a felfolyamodó tömeggondnoki dijjainak előnyös tételkint való sorozása végett pótsorrendi tárgyalás tartassék, mert a 75/1883. sz. a. megállapított sorrendi végzés a fentebbiek szerint jogerőre emelkedett, és mert az ideigl. tőrv. szabályok szerint az árverés után ujabb sorrendi tárgyalásnak helye nincs. Végre megjegyeztetik, hogy a még megállapítandó végrehajtási költségek a 75,-1883. sz. sorrend 4-ik tétele alatt előnyös tételkint sorolva vannak, a mennyiben tehát felfolyamodónak e czimen van követelése, annak a vételár felosztásánál való figyelembe vételét első sorban az eljáró kir. tszéknél kell kérelmeznie.