Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)
tátott, hogy két vagy több eredeti részvénynek összevonása által magasabb névértékű uj részvényeket kibocsáthasson, az egyes részvényeseknek fent kiemelt sarkalatos jogait nem érinti, mintán ez intézkedés szükségképen nem vonja maga után azt, hogy a csupán egy eredeti részvénynyel biró részvényesek jövőre az alapszabályok szerint felosztás alá kerülő tiszta haszonban csak ugy fognak részesülni, ha még egy másik, esetleg több rész vényt hozzá szereznek, nem pedig azért, mert a kérdéses többségi határozat csakis elvileg mondja ki a részvények összevonását, a nélkül, hogy e müvelet mikénti kivitelének részletei iránt intézkednék, s tekintve, hogy az elvileg elhatározott részvény-összevonás a csupán egy eredeti részvény birtokában levő részvényesek fent hangsúlyozott alapjogainak sérelme nélkül is foganatosítható, s a részletek iránt határozni az összevonás mivelésére felhatalmazott közgyűlés feladatát képezendi, tekintve továbbá, hogy arra az esetre, ha a most emiitett közgyűlés a részletes kivitel tekintetében felperesekre nézve sérelmes határozatokat hozna, jogukban álland ezeket a keresk. törvény 174. §-a értelmében annak idején megtámadni; az ügy jelen állásában nem bir alappal felperesek panasza, hogy az alperes társaság közgyűlésének fentebbi határozata által némely részvényesek közvetve többletfizetésre, vagy pedig az eredeti részvény elidegenítésére kényszeríttetnek. Nem vehetők figyelembe felperesnek a szavazati jog megszorítására vonatkozólag felhozott érvelései sem, mert a szavazati jog, mely egyébként eddig is két részvény birtokához volt kötve, nem tartozik a fent kiemelt ama főjogok közé, melyekről a közgyűlés többsége az alapszabályok módosítása utján jogérvényesen nem intézkedhetik. Ezekhez képest a másodbiróság Ítéletének a részvények összevonása és magasabb uj részvények kibocsátása tárgyában hozott közgyűlési határozatra vonatkozó részét ezen indokokból, egyéb részeit pedig saját ide vonatkozó indokaiból helybenhagyni kellett. 114. A vízszabályozási költség a földtulajdonos magántartozásának, tekintendő akkor is, ha mint állami közvetítés mellett felvett kölcsönnek kamat- és törlesztési járuléka az adóval együttesen és évenként egyenlő részletekben szedetik be. Ennélfogva oly esetben, midőn a haszonbérlő a közterhek viselésére kötelezte magát, de vízszabályozási költségekről a szerződésben említés nem tétetett, az utóbbiak nem a bérlöt, hanem a földtulajdonost terhelik. 1885. október 30. 3959. p. sz. K. Béni felperesnek, — W. Ábrahám és W. Gyula alperesek ellen 758 frt 74 kr. és jár. iránti perében — a nyíregyházi k i r. járásbíróság a következő ítéletet hozta :
