Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)
20 Jioz kötött dologi terhet vagy személyes viszonyokon alapuló kötelezettséget képez-e? a felmerült vitás kérdés elbírálására a bíróságok,, vagy pedig a közigazgatási hatóságok vannak-e hivatva ? —3^79^— számhoz.) P. 1884. / Határozat. Ha a kath. lelkész részéről párbérszolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekben panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha váljon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher vagv pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e ? az ügy eldöntése a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. Indokok: Párbérszolgáltatás iránti ügyek, ha a kötelezettség alapja nem vitás, a jogszolgáltatásnak a közigazgatástól történt elkülönítése óta, közigazgatási uton véglegesen intéztettek el. Az ckképen kifejlett gyakorlat ellen aggály nem is foroghat fenn, mert ez ellenkező tételes törvénybe nem ütközik, és mert az emiitett esetekben a felek magánjogai kérdésbe nem jönnek, hanem csak arról van szó, hogy a lelkész ellátására s ekként egyházi czélra szánt illetmény behajtassák — s habár a párbér keletkezséné! és fejlődésénél fogva a tulajdonképeni egyházi adó fogalma alá nem vonható, kétséget nem szenved az, hogy a közigazgatósági hatóság a kérdéses esetekben oly jogosítványnak szerez érvényt, melyben tekintettel annak tartalmára és czéljára, a közjogi elem túlsúlyban van. Más szempont alá esnek azonban az oly ügyek, melyekben panaszlott a kötelezettség alapját el nem ismeri; mert e védelemmel szemben az a kérdés oldandó meg, ha váljon elvontan a parochiális köteléktől, létezik-e oly jogczím, melynél fogva a parochiális kötelékhez nem tartozó egyén a párbér fizetésére jogszerűen kötelezhető. A jogélet mutatja, hogy ilyenkor magánjogi alapokra (szerződés, végrendelet sat.) visszavezethető kötelezettség esete merül fel — s habár a párbér ekkor is egyházi czélra szolgáló járandóság természetével bir, a magánjogi vonatkozás mégis előtérbe lép, minthogy a felek részéről sem a parochiális köteléken belül támadt jogviszony, sem a párbér egyházi czélja nem tétetik kérdés tárgyává, hanem egyedül az, ha váljon a követelés alapját képező külön jogczím előfeltételei jogilag megállapithatók-e vagy sem ? A most említett esetek végleges eldöntésére tehát, a vitássá vált kérdések természeténél fogva, csakis a polgári bíróságok lehetnek hivatva; — áll ez kiváltképen akkor, midőn a párbért kö-