Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

A döntvények 3S"ÜL1ÖZI mutató] a. 49. Fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények miatt, ha sem súlyosító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ha a súlyosító és enyhítő körülmények egymást ellensúlyozzák, s ez indokokból a fennforgó cselekményre a törvény által megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg: a büntetés középtartama oly módon határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntető törvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és annak legmagasabb mértéke közötti különbözet egyenlő részre felosztatik, s az ekként eredményezett mennyiséghez hozzáadatik azon menynyiség, mely a számtani egységtől a büntetési tétel legalacsonyabb tartamáig fennmaradt 50. A B. T. K. 335. §-a csakis a lopásokról rendelkezvén, s e szerint az orgazdaságra nem lévén alkalmazható, az orgazdaság, a mennyiben annak üzletszerűsége nem forog fenn, nem válik bűntetté csupán az által, hogy az orgazda, több külön lopás által eltulajdonított, egyenkint 50 frt értéke tul nem haladó, de összeségükben ezen értéket fölülmúló dolgokat, habár a 370. §. egyéb feltételeinek is fennforgása mellett megszerez ; mindazonáltal a B. T. K. 370. §-ának világos rendelkezéséből s ezen szakasznak a 335. §-hoz való viszonyításából, összefüggésben a 82. §. első bekezdésének logicai értelméből folyó jogszabálylyal, egyenesen következik, hogy azon orgazda, a ki ugyanazon tolvaj lopásaiból származó külön dolgokat, habár különböző időben, vagyis több orgazdasági külön cselekmény által megszerez, ha bármelyik későbbi megszerzés alkalmával tudta, hogy az előbb megszerzett dolgoknak a későbben megszerzettekkel együttes összértéke 50 frtot felülhalad azon orgazdaság által, melyet e körülmény tudása után követett el, az orgazdaság bűntettében válik bűnössé, habár az ezen alkalommal megszerzett lopott dolognak értéke magában véve 50 frtnál nem nagyobb.