Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)
megsértése forogván fenn: a B. T. K. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. fji. számú döntvény?) • . %$sm%i^&&%.' • • A lopás. A B. T. K. 335. §-a csakis a lopásokról rendelkezvén, s e szerint az orgazdaságra nem lévén alkalmazható, az orgazdaság —• a mennyiben annak üzletszerűsége nem forog fenn —• nem válik bűntetté csupán az által, hogy az orgazda, több külön lopás által eltulajdonított, egyenkint 50 frt értéket tul nem haladó, de összeségükben ezen értéket fölülmúló dolgokat, habár a 370. §. egyé feltételeinek is fenforgása mellett megszerez ; mindazonáltal a B. T. K. 370. §-ának világos rendelkezéséből s ezen szakasznak a 335. §-hoz való viszonyításából — összefüggésben a 82. §. első bekezdésének logicai értelméből folyó jogszabálylyal —• egyenesen következik, hogy azon orgazda, a ki ugyanazon tolvaj lopásaiból származó külön dolgokat, habár különböző időben, vagyis több orgazdasági külön cselekmény által megszerez, ha bármelyik későbbi megszerzés alkalmával tudta, hogy az előbb megszerzett dolgoknak a későbben megszerzettekkel együttes összértéke 50 frtot fölülhalad azon orgazdaság által, melyet e körülmény tudása után követett el, az orgazdaság bűntettében válik bűnössé, habár az ezen alkalommal megszerzett lopott dolognak értéke magában véve 50 frtnál nem nagyobb. Magától érthetőnek mondja ki a kir. Curia továbbá : hogy az ezen határozatban kimondott szabályok az orgazdaság elkövetésének — a B. T. K. 370. §-ában megjelölt többi módozataira — nevezetesen az «elrejtésre» vagy «az elidegenítés czéljából való közreműködésre» is értelemszerüleg alkalmazandók. (30. számú döntvény?) A B. T. K. 336. §. 7. pontjának rendelkezése nem szorítkozik a cselédtörvény értelmében vett cselédekre, hanem világos szövege szerint minden olyan, más szolgálatában álló személyekre, kiknek állása a törvény intézkedésének külön tárgyát nem képezi, tehát az iparos-segédekre is, egy iránt kiterjed. Hogy pedig az iparos-segédek főnökük szolgálatában állnak : az nemcsak a köztük fenforgó viszony ter-