Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

IOO A szándék és gondatlanság. Sor- Lapszám, szám. Gondatlanságból elkövetett cselekményeknél, miután azoknál a szándékosság hiányzik, a büntetlen előélet ép oly kevéssé képezhet enyhítő körülményt, mint a hogy a rovott előélet nem szolgálhat sulyositóul 106 31 A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. Fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények miatt, ha sem súlyosító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ha a súlyosító és enyhítő körülmények egymást ellensúlyozzák s ez indokból a fenforgó cselekményre a törvény által megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg : a büntetés középtartama oly módon határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntető törvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és annak legmagasabb mértéke közötti különbözet egyenlő részre felosztatik s az ekként eredményezett mennyiséghez hozzáadatik azon mennyiség, mely a számtani egységtől a büntetési tétel legalacsonyabb tartamáig fenmaradt. (^p. számú döntvény?) 97 1 Párviadal vétségénél nem tekinthető enyhítő körülményül, hogy vádlott katonatiszti ranggal bir 102 15 Büntetőjogi felelősséget csak oly eredmény állapit meg, mely az elkövetett bizonyos cselekmény közvetlen folyományát képezi, vagy legalább a dolog természetes rendje szerint abból következni szokott 103 17 A B. T. K. 82. §-ának azon rendelkezése, melyhez képest olyan minősítő vagy súlyosító ténykörülmények, melyekről a tettes a cselekmény elkövetésekor tudomással nem bir, annak be nem számithatók, az aberratio ictus esetében is teljes alkalmazást nyer, miután az mint általános rendelkezés, a büntetendő cselekmények minden eseteire kivétel nélkül kiterjed. (60. számú döntvény) 117 54 A jogos védelem megállapithatása végett a törvény nem követeli, hogy a megtámadott bevárja, mig az erőszakoskodók őt személyesen megrohanják, physikai hatalmukba kerítsék, illetőleg ütéssel, vágással, szúrással avagy más tettlegességgel illetik, mely esetben a védelem a legtöbbször eredménytelen lenne: hanem a büntetőtörvénykönyv 79. §.