Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)
_50_ tekintve, hogy ezen kifejezéssel «ismét házasságra 1 é p», világosan kijelenti a törvény, hogy az ezen büntettet megállapító véghezviteli cselekedetet nem az utóbbi házasság megkötésének actusában, hanem azon egész viszony folytatott fennállásában találja, a melybe az illető ezen actus folytán csupán belép, s a mely belépés általi véghezvitel mindaddig folytattatik, mig az, az akként létrejött törvényel'enes viszonynak vagy természet- vagy törvény szerinti felbontásával meg nem szűnik ; épen ugy, a mint a személyes szabadság megsértése bűntettének vagy vétségének erőszakos elzárás által foganatosított véghezviteli cselekedete (323 , 324. §§.) nem fejeztetik be az elzárás tényének foganatosítása által, hanem a véghezviteli cselekedet folytattatik és tart, illetőleg a cselekmény véghezvitetik mindaddig, mig a törvényellenes erőszak megszűntével az elzárt egyén személyes szabadságát ismét visszanyeri ; tekintve ezek folytán a BTK. 107. §-át, melynek határozott rendelkezésénél fogva az elévülés a véghezvitt bűntett vagy vétség véghezvitelének napjával kezdődik; tekintve, hogy a kettős házasság nem az abba való belépés, hanem ezen viszonynak fentartása által vitetik véghez és igy ennek fenállása alatt a véghezviteli cselekedet nem fejezhető be ; tekintve, hogy a BTK. 107. §-ának a 251. §-hoz viszonyított ezen értelme — a kettős házasság elévülésének megkezdésére vonatkozó'ag — a törvényjavaslat indokainak következő szövegében még egyenesen ki is fejeztetett : «Addig, mig a bűntett tart, az elévülés ugy sem kezdethetik meg. Ha p-dig akár az első, akár a második házasság megszűnt : természetes, hogy ez által a bűntett folytonossága véget ért ; és természetes továbbá, hogy az elévülés csakis ezen időnél veheti kezdetét;» tekintve, hogy a törvényhozás, az idézett szakasznak az elévülés megkezdésére vonatkozó ezen magyarázatát nem kifogásolván és sem ezzel ellenkező, sem külön rendelkezésnek a törvényben való felvételét el nem rendelvén: a kérdéses eszm:t illetőleg, a törvényjavaslat szövegében benfoglaltnak ismerte el annak a miniszteri indokok által nyíltan kifejezett értelmét : mindezek alapján kimondja a kir. Curia büntető tanácsaínak teljes ülése, vonatkozólag a ]^5' B. szám alatt felmerült kérdésre : keütős házasság esetében, ezen viszony fenállasi alatt, az elévülés nem kezdetik meg, ez tehát csakis az utóbbi házasságmegszűntének napjával veszi kezdetét. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1886. évi január 22-én tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 28-án tartott teljes ülésben