Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

/8153, 5866, 6415. és 8613. ,, . ,, \ (mi. 188T szkokhoz, j Határozat. Tekintve, hogy a BTK. 336. §-ának 7. pontja, továbbá 343. §-a a leglényegesebb következményeket kötik azon körülményhez, ha lopás esetében, ennek tettese, azon személy ellen, illetőleg ennek házához tartozó személy ellen követte el az emiitett cselekményt, a kinek szolgálatában áll; tekintve, hogy a BTK. sehol sem határozza meg : kit tekint szolgálati viszonyban levőnek s illetőleg mely nemű és természetű viszonyra terjed ki a BTK. ezen megjelölésének hatálya ? tekintve, hogy ennek folytán a meghatározás feladata a törvény alkalmazására hárulván : a kérdéses viszonynak a felmerülő egyes esetekben való fenforgását vagy fenn nem forgását tartalmazó megállapítás és ezzel együtt a szolgálati viszonyban létnek közelebbi körvonalozása, részint a különböző törvények rendelkezéseiből, részint magának a szolgálati viszonynak a közönséges élet fogalma szerinti meghatározásából merítendő ; tekintve, hogy a BTK. az által, mert a 336. §. 7. pontjában, valamint több más helyén is ezen kifejezést «szolgálatban áll» — használta, világos kifejezésre hozta azon akaratát, hogy ezzel a gazda és a cseléd közötti — az 1876. évi XIII. t.-cz. által szabályozott — viszonynál tágabb fogalmat kivánt kifejezni, nem lévén a cselédi minőség és a szolgálati viszonyban állás egymást fedező fogalmak s nevezetesen gyakoriak lévén az esetek, melyekben valaki másnak szolgálatában áll, a nélkül, hogy ez szolgálatadójának vagy főnökének cselédjéül lenne tekinthető ; tekintve különösen, hogy megállapított évi, havi, esetleg hetifízetés mellett, tartósan alkalmazott kereskedő- és iparos-, kézműves-segédek, illetőleg a nem napszámosra, vagy nem aziparos műhelyében, üzlethelyiségében, esetleg az általa felvállalt munka színhelyén kívül darab számra dolgozó iparos- és kézműves-munkások, valamint a gazdasági tisztek kétségtelenül szolgálatában állanak annak, a kinek kereskedésében, iparüzletében vagy kézmű-vállalatában, illetőleg gazdaságában fizetés mellett nem mint napszámosok vannak alkalmazva, ámbár ezekre vonatkozólag a cseléd-minőség ezen viszony fogalma szerint helyes megjelölésnek nem volna elfogadható ; tekintve nevezetesen a kereskedő-segédeket, az ezek és főnökeik közötti viszonyt, maga az 1875: XXXVII. t.-cz. (kereskedelmi törvénykönyv) hatodik czime, az 55., 56., 57., 58. §§-ban határozottan «szolgálati viszony»-nak jelöli meg, őket főnökük «szolgálatában levőknek» nyilvánítja, a mi által ezeknek főnökükhöz való viszonya a törvény által minősittetvén : e viszony természete a kereskedelmi törvénykönyv által vitán kívül helyeztetett;