Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

30 játék űzését a rendőri hatóságnak ne jelentsék föl: mint nem kötelesség megszegésére irányzott czélból való ajándék-kínálás, a B. T. K. 470. §-ának határozott rendelete szerint ezen törvény tényálladékát nem állapítván meg, vádlott ebben sem volt bűnösnek kimondható. Ennek ellenében nem bírhat jogi jelentőséggel azon felfogás, hogy a rendőrök a «ferbli*-játékot szerencsejátéknak és ennél fogva magukat a följelentésre kötelezetteknek tartván: a kötelesség megsértésére irányzott megvesztegetés meg lenne állapítva az által, hogy vádlott a rendőröknek «az ezek meggyőződései» szerinti kötelesség megsértése czéljáből adott •—• illetőleg kínált ajándékot. Az idézett 470. §. ugyan is a czélt, mely miatt az ajándék adandó, hogy ez az activ megvesztegetés vétségét megállapítsa —• határozottan megjelölvén, azt ezen minden félremagyarázatot kizáró objectiv alakban szövegezett föltételtől: «a végett, hogy ez kötelességét megszegje ) •—• teszi függővé. Nem a közhatósági közeg véleménye, meggyőződése, minektartása ; hanem az objectiv, tehát a közeg magán-véleményétől abstrahált kötelesség-megszegést képező czél teszi tehát a kérdéses cselekedetet büntetendő cselekménynyé; minélfogva a törvénynek olyatén magyarázata, mely az ebben objective megjelölt ismérv helyébe a subjectiv mivé-tartást helyezné, ellenkeznék nemcsak a törvény világos rendelkezésével, hanem megsértené a B. T. K. 1. §-át is, oly cselekményt állapítva meg büntetendőnek, melyet a törvény —• a tüzetesen körvonalozott criterionjai szerint •—- büntetendőnek nem tart. De veszélyes volna az ily értelmezés nemcsak az egyéni jog, hanem különösen a közrend szempontjából is, mert ha az objectiv criterionnak, a subjectiv felfogással való helyettesítése megengedhető lenne : az esetben a mint az, a ki ellen a törvényben meghatározott föltétel tényleg nem forog fenn, bűnösnek volna kimondandó azért, mert egy másik egyén a jogszerű helyzettel ellentétben saját kötelességére nézve tévedésben volt, ugy másrészről oly esetben, melyben tényleg és valódilag kötelességsértés forogna fenn, de a hivatali közeg, a törvénynyel vagy törvényes rendelettel ellentétben, azt nem tartaná annak: a megvesztegető, a világos és általa is tudott és szándékolt törvénysértés daczára, a bűnösség és a büntetés alól felszabadulna, még pedig világosan a törvény ellenére és egyedül a hatósági közegnek kötelessége körére vonatkozó hibás véleménye folytán. E szerint nem a rendőrök általi mivé-tartás, hanem az objectiv valódiság lévén a 470. §. szerint a bűnösséget elhatározó elem : az ezzel ellentétes felfogás mellőzendő ; mindezek következtében vádlott, mindkét vádbeli cselekményre vonatkozólag és pedig a «ferbli»-játékot illetőleg, nem mint az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban mondatik ki, azért, mert nincs bebizonyítva, hogy ő azon játék üzéséről tudomással birt volna, hanem mindkét vádbeli