Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

a mig a kérdéses esetekben igen nyomatékos és túlnyomó enyhítő körülmények mellett, a 91. §. értelmében csakis két évi fegyházra szállítható le a büntetés, addig enyhítő körülmények nem létében a büntetés annyira szállítandó le, hogy annak az illető cselekményre meghatározott büntetési nemben való kiszabására, a törvény 22. §-ának absolut rendelkezése folytán, nem maradván tér, a büntetés csakis a 92. §. alkalmazásával, vagyis a fegyháznak börtönbüntetésre való átváltoztatásával és így az enyhítő körülmények rendszerének teljes felforgatásával lenne megállapítható; tekintve, hogy hasonló rendszertelenséget, a cselekmény és a büntetés közötti aránynak ugyanazon felforgatását eredményezné a számtani egységnek a kiszámítás alapjául való elfogadása azon esetekben is, melyekben 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház lévén a cselekmény rendszerinti büntetéséül megállapítva : a súlyosító és enyhítő körülmények hiányában kiszabandó büntetés 7 és évig terjedhető fegyház lenne, mig ugyanazon cselekmény miatti megbüntetésnél — nyomatékos enyhítő körülmények és az utóbbiaknak túlnyomó súlya mellett a 91. §. értelmében 10 évig terjedhető fegyháznál lejebb szállani rendszerint nem lehetne ; tekintve továbbá, hogy habár az imént kiemelt helytelenségeknek és rendszertelenségeknek már magában véve is feltűnő volta kizárja azon felfogás lehetőségét, hogy ez a törvényhozás által állapíttatott volna meg s habár továbbá a B. T. K. többször idézett 89., 90. és 91. §§-nak szószerinti szövege is határozottan visszautasítja ezen fejfogást: mindezenfölül még a legkétségtelenebbül kitűnik a törvényhozásnak e kérdésre vonatkozólag iránytadó akarata, a törvényjavaslat indokainak az ajánlott büntetési rendszer igazolásául felhozott és ellentmondásra nem talált világos tartalmából, a hol a javaslatot előterjesztő igazságügyminiszter a büntetéseknek felosztását indokolván, a követett rendszer eredményét a következő szavakban vonja le : «A büntetések kimérésénél ezek folytán s a 88. és 89. £§-ban (a törvény 90. és 91. §§:) foglalt utasítások szerint azon szabály szolgál irányadóul, hogy rendszerint, ha t. i. sem súlyosító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ezek egymást kölcsönösen ellensúlyozzák, a maximum es minimum közöt'i középszám képezendi a büntetés tartalmául megállapítandó időt. Ha tehát 2 évtől 5 évig tartó büntetés van a törvényben megállapítva : ez esetben -3 évet és 6 hónapot állapitand meg a biró. Ezen szám emclkedhetik súlyosító körülmények miatt egész 5 évig, vagy leszállítható enyhítő körülmények folytán 2 évre. (Anyaggyüjt 71. lap); tekintve, hogy az ekként tüzetesen kifejtett rendszer változatlanul fogadtatott el a törvényhozás által ; tekintve, hogy ezen szembeötlő tény, a lcgkétségtelenebb bizonyítéka a törvényhozás azon akaratnyilvánításának, mely szerint a javasolt rendszert — az előtte kifejtett számítási alappal együtt