Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

82 ságok eljárásaikról jegyzökönyvet vesznek föl, az>- a biró, jegyző és a felek aláírják, ha a jegyzőkönyv több ívből áll, az íveket össze kell varrni s a fonal végeit a bírósági pecséttel a jegyzőkönyvön le skell pecsételni. Ezen általánosan érvényes s részint az 1868: LIV. t.-cz. 147. §-ában s az ügyviteli szabályok 55., 60., 212., 246., 253. §§-aiban foglalt, részint az 1850. év óta kifejlődött bírósági gyakorlaton alapuló szabályokon kivül vannak még részletes szabályok az 1868: LIV. t.-cz. 546—553. §§ban a másolatok és az aláírások valódiságának hitelesítéséről. Amidőn tehát az 1874: XXXV. t.-cz. 25. §-a a bíróságokra nézve fennálló szabályokat emliti, csak ezen létező szabályokat érthette. Nem szenvedhet tehát' kétséget, hogy a járásbíróságok ezen szabályokat tartoznak alkalmazni, hogy tehát a közjegyzői okiratokat és közvégrendeleteket jegyzőkönyvi alakban veszik föl, s a jegyzőkönyv fölvételénél a bíróság részéről elegendő a bírónak és a jegyzőnek jelenléte még azon esetekben is, a hol az 1874: XXXV. t.-cz. két közjegyző jelenlétét kívánja. (75., 78., 82. §§.) Ámde ama szabályok közül csak épen az okiratok* jegyzőkönyvi alakjára vonatkozók olyanok, a melyeket általában minden okirat felvételénél lehet alkalmazni, mig ellenben a ptrts. 546—553. §§-aiban foglalt részletes szabályok, a mennyiben ezek csak a másolatok és az aláírások valódiságának hitelesítésénél' követendő eljárást szabályozzák, nem terjednek ki épen a közjegyzői okiratok és közvégrendeletek fölvételének actusaira; nem határozzák meg az eljárásnál előforduló teendők anyagát s nem ölelik föl mindazon szabályokat, melyekre ügyelni kell, hogy az okirat benső tartalmát tekintve is azon kellékekkel bírjon, a miket a törvény a közjegyzői okiratoknál és közvégrendeleteknél megkíván. Különösen a végrendelkezések fölvételére nézve nem elégséges a prts. 550. §-ában foglalt szabály, mely csak azon esetben lenne alkalmazható, ha egy már előre írásba foglalt végrendeleten előforduló aláírás valódiságának hitelesítése kívántatik. De nem alkalmazható azon esetben, ha valaki a nélkül, hogy végrendeletét előre írásba foglalta volna, kíván a járásbíró előtt végrendeletet tenni. . Egyébiránt az 1876. évi XVI. t.-cz. 21. §-a világosan kimondván, hogy közvégrendeletet kir. járásbíróságok előtt is az 1874. évi XXXV. törvényczikkben előirt módon lehet tenni, a törvény ezen rendeletével szemben csak arról lehet szó, miként egyeztethető össze a törvény ezen renkelkezése az 1874: XXXV. t.-cz. 25. §-ában foglalt rendelkezéssel, a mely szerint a járásbíróságok a közokiratok fölvételénél a bíróságokra nézve fennálló szabályok szerint járnak el. Ezen kérdés helyes eldöntése a föntebbiekböl önként következik, t. i. a bíróságokra nézve fennálló szabályok meg-