Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)
68 törvényhatóság kielégíteni köteles, — Az érdemre nézve elutasítandó volt a felperesi kereset, mert felperes keresetében maga beismeri, hogy örökrésze fejében az adósleveleket kérte behajtás végett a maga részére kiutalványoztatni, s hogy valóban azokat kérte, bizonyítja azon körülmény, hogy a kiutalványozás folytán ezen adósleveleket tényleg át is vette; miután pedig azt, hogy az adósoktól a követelés behajtását megkisérlette volna, nem igazolta, sem azt ki nem mutatta, hogy az adósok az adósleveleknek felperes által történt átvételekor már oly vagyoni viszonyok között voltak, hogy a követelés tőlük be nem hajtathatott: ennélfogva öt a megye törvényhatósága, illetve közönsége ellen intézett keresetével el kellett utasítani, annál is inkább, mert az adósok telekkönyvi állapota a követelés behajthatlanságának megállapításánál mint mérvadó, figyelembe nem vétethetett. A perköltség iránti intézkedés a törv. rendt. 251. §-a által indokoltatik. A budapesti kir. ítélő tábla a kir. járásbíróságnak Ítéletét azzal a változtatással, hogy felperesnek kereseti jogát sem állapította meg, egyebekben a kereset elutasítása és perbeli költség tekintetében helybenhagyta. Indokok : A mennyiben felperesnek Temesmegye árvaszéke által kötvényben kezelt örökrésze a miatt, hogy az árvaszék a követelésnek kellő időbeni biztosítását elmulasztotta, behajthatlanná vált, az iránt az 1877. évi XX. törvényczikk 299. §-ának első bekezdése értelmében első sorban kártalanítással az illető árvaszéki tagok tartoznak, kiknek mulasztása folytán a károsodás felmerült; — a törvénynek ezen értelmét kétségtelenné teszi az ugyanazon szakasz harmadik bekezdésében foglalt megkülönböztetés. Minthogy pedig felperes keresetével a nélkül fordult a megye közönsége ellen, hogy netáni kára iránt az első sorban felelős árvaszéki tagok elleni igényének érvényesítését megkisérlette volna, — felperesnek a megye közönsége elleni kereseti joga sem volt megállapítható ; e tekintetben az első birói ítéletet megváltoztatni és annak a kereset elutasítására vonatkozó részét az első birói ítéletben felhozott azon indokon felül, hogy felperes követelésének behajtharlanságát nem igazolta, — főleg a kereseti jog meg nem állapítása indokából kellett helybenhagyni. Az első birói ítéletnek a költségre vonatkozó rendelkezése indokolásánál fogva hagyatott helyben. A kir. Curia következőleg itélt: A mennyiben a másodbiróság felperesnek alperes elleni perelhetöségi jogát sem állapította meg, — annak Ítélete megváltoztatikr s az első bíróság ítélete hagyatik helyben. A mennyiben pedig a másodbiróság az első bíróságnak felperest keresetével érdemleges okokból elutasító ítéletét helybenhagyta, annak ítélete az abban felhívott okokból helybenhagyatik.