Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

48 naszlottnak U. Juliannával kötött adásvételi szerződése már most érvénytelennek mondassék ki, mivel az a csödnyitási kérdés eldöntéséhez nem tartozik, hanem az majd a csődtörvény 26. s következő szakaszai értelmében megtámadási keresettel lesz eszközölhető. 4. A felmerült költségek a tömeg ellen megállapíthatók nem voltak, mert a képviselettel járó költségeket maga a hitelező tartozik viselni s azok a csődtömeg ellen a csödtörv. 65. és 142. §§ai szerint nem érvényesíthetők. Ezek szerint, minthogy a 10. sz. a. hatósági bizonyítvány az ingatlanok becsértékének helyes és elégséges bizonyítékát nem képezi, panaszlott pedig sem a csődöt kérő hitelező követelését nem biztosította, sem fizetési képességét nem igazolta, miután az ingatlanok nehezen tehetők pénzértékké, mivel azokból panaszlottat csak egy rész illeti, ellene a csődöt megnyitni kellett. A k i r. itélö tábla az e. b. végzését megváltoztatta és panaszlót csödnyitás iránti kérelmével elutasította stb. Indokok : A csődtörvény 87. §-a szerint csödnyitás elrendelését csak kellően igazolt követelés alapján lehet kérni. Panaszló hitelezői minőségét az A. a. kötelezvénynyel kívánja igazolni, minthogy azonban ezen kötelezvény a törv. rendt. 167. §-ában előirt kellékekkel ellátva nincsen s így a törv. rendt. 169. §-a szerint annak birtokosát nem menti fel azon kötelezettség alól, hogy a perbefogottnak lagadása ellenében követelésének valódiságát és fennállását más bizonyítékokkal igazolja ; minthogy továbbá oly okmány, mely a követelés valódiságát és fennállását magában véve nem bizonyítja, hanem további bizonyítást kíván, a hitelezői minőség kimutatására nem elégséges, s az arra alapított követelés kellően igazoltnak nem tekintethetik: panaszlót csödnyitás iránti kérelmével elutasítani kellett. A k i r. Curia panaszlónak és a tömeggondnoknak felfolyamodása folytán a következő végzést hozta : K. László tömeggondnok által beadott felfolyamodás, tekintve, hogy a kérelmezett csőd el vagy el nem rendelése iránt hozott bírósági végzés ellen csakis a panaszló, illetve panaszlott élhet felfolyamodással, hivatalból visszautasittatik. T. Lajos felfolyamodása folytán a másodbiróság végzése me?változtatik, T. Lajosnak a csőd kérelmezésére jogosultsága megállapíttatik s a kir. itélö tábla oda utasittatik, hogy a csőd elrendelését tárgyazó kérelem érdeme felett határozzon. Indokok : A csődtörvény 84. és 85. §§-ainak azon rendelkezése, hogy a csödnyitás kellően igazolt követelés alapján kérelmezhető, egyáltalán nem értelmezhető akkép, hogy az ily követelésnek végrehajtható, vagy teljes bizonyítékot képező okiraton kell alapulnia ; minthogy pedig panaszlott maga is beismeri, hogy a kérvényhez A. a. csatolt kötelezvényt sajátkezüleg aláirta, sőt az annak nyomatott szövegében olvasható szavakat is ö irta be: ennélfogva panaszló követelését kellően igazoltnak tekinteni, a csödkérésre jogosultságát megállapítani s a kir. ítélőtáblát azon kérdés érdemi elbírálására, hogy a kérelmezett csőd el- vagy el nem rendelhetö-e ? utasítani kellett.