Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

lí>9 menye szerint Sch. Sarolta javára nem létező kötelezettséget beismeroként tűnik fel. Mivel Sch. Sarolta egyedüli hitelezője által foglaltatván le vagyonát, a többi hitelezői mit sem kaphattak. Mivel kereskedelmi könyvei a valóságnak meg nem felelvén, minden tekintetben hamisaknak mutatkoznak és azokból bukottnak cselekvő és szenvedő állapota ki nem tudható. Mivel évi mérleget nem készített és mivel üzletét már elejétől fogva szédelgéssel kezdvén, csödkérvénye beadásának elmulasztása által hitelezői legnagyobb részét megkárosította. Mivel Sch. Sarolta hitelt érdemlöleg nem képes beigazolni, hogy oly vagyonnal rendelkeznék, mely szerint sógorának és nővérének rövid l3/* év alatt 14,800 frtot hitelezni képes lett volna. Mivel Sch. Sarolta, mint kereskedőről fel sem tehető, hogy akkor, midőn adósa vagyontalan és a korábbi kölcsönnek sem tökéjét, sem kamatját nem fizeti, de a bevallott kedvezőtlen üzletmenet miatt fizetni nem is képes, a máskülönben is koczkára tett pénzét még nagyobbmérvű kölcsönadással fogja veszélyeztetni. Mivel a szakértők véleménye szerint A. János könyvében Sch. Sarolta javára és önmaga javára is oly tételek vannak beirva, a melyek létjoggal nem bírnak, végre, mivel ugyancsak a szakértők véleménye szerint nagyon alaposnak látszik azon vélelem, hogy A. János czége alatt tulajdonkép Sch. Sarolta lappangott mint üzlettulajdonos, és hogy A. János személyében Sch. Sarolta lett vagyonbukott és mint ilyen ragadta magához az összes üzleti vagyont. A budapesti kir. Ítélőtábla a következő végzést hozta : A budapesti kir. ítélőtábla a szegedi kir. törvényszéknek végzését megváltoztatja és vádlottak ellen a 'ovábbi büntető eljárást megszünteti; mert a B. T. K, 2. §. alapján jelen ügyben zsinórmértékül szolgáló 1844. évi VII. t.-cz. 5. §-a által módosított 1840. évi XXII. t.-cz. 127. §-a szerint a csalárd, illetve vétkes bukás kimondhatásának alapfeltételét az képezi, hogy a jogérvényesen megítélt követelések összege a tömeg értékét meghaladja, ez pedig tekintettel azon körülményre, hogy az elsőrendű vádlott ellen folyamatba tett csödper a szegedi kir. törvényszéknek, mint csödbiróságnak 1884. évi január 31-én 1035. sz. a. kelt átirata szerint még mielőtt a valódisági ítélet meghozatott volna, vagyonhiány miatt megszűntetett, immár meg nem állapitható. A kir. Curia a következő végzést hozta: A kir. ítélőtábla végzésének megváltoztatásával az eljáró kir. törvényszék vád alá helyező végzése hagyatik helyben. Indokok. Tekintve, hogy a vádbeli vagyonbukáskor hatályban volt 1874: XXII. t.-cz. 1-sö § a szerint a bukás bünminösitésének kérdésében nem a csőd-, hanem a büntető biróság volt egyedül hivatva