Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

171 s ha a vallomás tartalma nem rendes jegyzőkönyvbe vétetett volna be. Tekintve ugyanis, hogy W. Jakab, a fent megjelölt éjjel, idegen kezek által bűnösen csakugyan megöletett és ingóságának egy része azon alkalommal elrabolta'tott, tekintve tehát, hogy a bűntett tény álladéka minden kétségen kivül he van bizonyitva,'vádlottnak a bűn­tett elkövetésére bárki előtt tett önvallomása, mint bíróságon kívüli beismerés is mindenesetre nyomatékkal birna és ha e beismerésének béltartalma, a büntettek általa és tettestársa általi elkövetésére vonatkozólag a vizsgálat több adataival találkoznék, föltéve, hogy e beismerésnek komoly indokból való származása iránt nyomatékos kétely nem merülne fel, ez még mint bíróságon kivüli beismerés is jelentékeny bizonyitékot, a találkozó mellé körülményekkel együtt pedig a bírói meggyőződést elhatározó bizonyitékot képezne. Szintoly kevéssé fogadható el továbbá a másodrendű vádlott vallomásának bizonyító erejét csökkentő körülményül az, hogy az országos müvegyész értesítése szerint a hozzá vegykémlés végett elküldött három darab késen, a cselekmény elkövetése után két évvel vér kimutatható nem volt, semmi sem lévén könnyebb és rövidebb idő alatt teljesíthető cselekvés, mint kés pengéjéről vér­nyomoknak elenyésztetése, de különben is a vizsgálati adatok szerint vádlottak annyi késnek voltak birtokában, hogy az eszköznek azonossága, melylyel W. Jakabon a halálos sérülések ejtettek, jelen esetben igen alárendelt. Azon körülmény, hogy A.Damaszkint K. Nikolae figyelmeztette az utczán talált zsákokra, nem csak nem áll ellentétben, sőt inkább erős támogatására szolgál vádlott azon vallomásának, hogy a zsákokat a gyanúnak más irányba terelése czéljából tették ki az utczára. A mi azon körülményt illeti, hogy a vádlottaknál talált új és használatban nem volt árúczikkekröl nem bizonyítható, hogy azok W. szatócsüzletéből valók, megjegyeztetik, hogy való ugyan, mikép hasonló árúczikkek számtalan más helyről is szerezhetők voltak, de ellenkezik a bizonyítás elméletével oly esetben, midőn, mint ebben, egy kereskedni üzlet raboltatik ki és olyan árú­czikkek, a milyenek azon üzletben tartatni szoktak, kereskedéssel nem foglalkozó embereknél találtatnak, ezekre vonatkozólag, a semmiféle ténybeli alappal nem támogatóit puszta lehetőséget, az önbeismerés és számos gyanúok ellenéoen ellenbizonyitékul el­fogadni. Tekintve, hogy W. megöletett és kiraboltatott, tekintve másod­rendű vádlott beismeréseit; tekintve az ö és fivére lakában talált árúkat ; tekintve a többi számos jelenséget: a kérdéses árúczikkeknek az ö lakásukban történt feltalálása ellenük bizonyít mindaddig, mig azoknak más helyről való származása nyomatékos ténybeli alappal nem támogattatik. Ehez járul, hogy A. Petru vallomása szerint ö vette a köteleket 1882. év előtt két évvel : anyja A. Szemenika pedig végtárgyalási vallomásában azt állítja, hogy a köteleket és, késeket a szentmihálynapi (temesvári) vásáron vette, és hogy fia nem volt ott, mikor vette. Találtatott pedig a vádlottaknál 12 db. új kötél és volt, 4 lovat is beleszámítva, összesen 8 db. marhájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents