Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

elrendelt pótvizsgálat során kétségtelenül azonosoknak bizonyultak azokkal, melyek a meggyilkolt feje'ben találtattak. De ezeken kivül Reisz Mór azon vallomása, mely szerint előtte feltűnt, hogy a gyil­kosság éjjelén mikor Győrből 11 óra tájban haza jött, az ajtót szo­kás ellenére nem bezárva, hanem csak behajtva találta és hogy éjjel világosan hallotta, hogy a Mészáros-féle ^szobából valaki csendesen kijött, a konyhaajtó zárját visszahúzta és ismét a szobába vissza­ment, — fontos adatot szolgáltat azon feltevés mellett, hogy a gyil­kosság tervszerűen követtetett el és a gyilkos a Mészárosék lak­szobájából indult ki a tett elkövetésének színhelyére. Ha még figye­lembe vétetik, hogy ugyancsak Reisz Mór látta vádlottnöt, midőn ez a tett elkövetésének reggelén Földes Jánossal susogott és ezt valamire oktatni igyekezett, miből megmagyarázható Földes János­nak kezdetben a nyomokat más irányban vezetni iparkodó vallo­mása, ha figyelembe vétetik, hogy Mészáros Jánosné a tett elköve­tése után reggel mindjárt Reisz Mórt kérte fel egy levélnek Banára Redl Istvánhoz való elküldésére, akkor kétségtelen beigazoltnak kell tekinteni nemcsak azt, hogy Mészárosné és Földes János közt a teljes egyetértés állott fenn, de azt is, hogy özv. Mészáros Jánosné mint közvetlen tettes szerepelt. Ezen, valamint a többi a bűnösség kérdésében elsöbiróságilag felhozott positiv adatokra fektetett kö­vetkeztetés alaposságát le nem ronthatja a puskamüves véleménye, különösen az országos müvegyész tudományos fejtegetéseivel és azon vizsgálati ténynyel szemben, hogy mielőtt vádlottakon kivül mások a halál igazi okát tudták volna, vádlottnő a bűnjelt képező pisztolyt elrejtés végett testvérbátyjának szolgáltatta át. De a fent kimondott következtetést meg nem gyengítheti a pisztoly kezelésével való nehézségre történt utalás sem ; mert a bűnjelt képező pisztoly oly szerkezetűnek nem bizonyult, hogy azt legerősebb munkához szokott nő könnyen ne kezelhetné és mert annak elsütése semmi­féle erőfeszítést nem igényel. A büntetés kimérésének özv. Mészáros Jánosné irányában, a halálbüntetés helyett a btk. 91.§-ában ez esetre megállapított büntetés alkalmazását indokolja vádlottnő Redl István iránti viszonyából folyó lelki állapota és büntetlen előélete. Földes János büntetésének meg­állapításánál a feddhetlen előélet, a fiatal kor és a btk. 72. §-ának rendelkezése szolgáltak irányul. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: Mészáros Jánosnét illetőleg mindkét alsóbb bírósági Ítélet egészben megváltoztatik s ezen vádlott a vád terhe alól felmente­tik ; ellenben Földes Jánosra vonatkozólag a kir. táblának Ítélete hely­benhagyatik oly módosítással, hogy az e vádlottra kimért öt évi fegyház tartama mai napon veszi kezdetét s hogy abból a szenve-

Next

/
Thumbnails
Contents