Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

116 los feladatának foganatosításában az által akadályoz, hogy az ellen testi sértést követ el, — beszámítható állapotának feltevése mellett — szükségszerű tudatával bír: hogy nemcsak erőszakosan felülemelkedik a közrend követelményein, és gátolva a közhatósági feladat teljesítését, ez által büntetendő cselekményt követ el; hanem tudatával bír egyszersmind annak is: hogy az ember elleni testi sértés elkövetésével, ennek egészségét és testi épségét jogtalanul megtámadja, és ez által az utóbbi szempontból is a büntető törvény alá eső lelelősségnek teszi ki magát; tekintve, hogy a fenn feltételezett esetben a tettes mindkét irányban tudatosan cselekedvén : két külön jog megsértésére határozta el magát és ezen nem egy, hanem egymás mellett levő két elhatározását tettleg végrehajtva, ezzel két külön jogot sértő eredményt hozott létre; tekintve, hogy a két külön szándék és a két külön eredmény közötti közvetítést eszközlő, habár látszólag egy phisicai cselekedet nem teszi szükségszerűen egygyé a két jogsértő szándékra visszavezethető, és két külön jogot sértő eredményben nyilvánuló cselekményeket és ezek szerint nem >egy« büntetendő cselekmény általi több törvénysértés, hanem tényleg és valódilag »két« büntetendő cselekmény forogván fenn: azon felfogás, hogy a tettes a föltett esetben a B. T. K. 95. íjának alkalmazásával — csak egyik cselekménynek büntetésével büntettessék, a B. T. K. 95. és 96. §§-ainak egybevetéséből és egymáshoz való viszonyításából sem mutatkozik igazoltnak. Mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése — vonatkozólag a 7,432. és 4,134./!?. 1883. sz. alatt felmerült esetre: hogy az esetben, ha a hatósági közeg hivatalos feladatának foganatosításában az által akadályoztatik, hogy ellene a megakadályozás czéljából testi sértés büntette vagy vétsége követtetik el, és ha ez által a megakadályoztatás be is következett: a tettes a B. T. K.-nek 165., illetőleg 168. §§-ban, valamint 301. §-ban, esetleg a 30;!. §-ban, illetőleg az eredményhez képest a B. T. K. XX. fejezete további rendelkezésében meghatározott büntetendő cselekményekben mondandó ki bűnösnek, és a halmazat szempontjából, ellenében nem a B. T. K. 95. §-a, hanem 96. §-a alapján az általános rész VIII. fejezetének további rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi november hó 28-án tartott teljes ülésébői. Hitelesíttetett az ugyanazon év deczember hó 31-én tartott teljes ülésben.