Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

114 tott arányba azon esetleges bünösségi többlet büntetése is, mely a hatósági functio erőszakos megakadályozásán kivüi még az ezen functiót végező személy elleni testisértés büntette vagy vétsége esetében a két külön jog megsértésének megfelel; tekintve, hogy a B. T. K. XX. fejezetében meghatározott büntetési tételek is kizárólag az azon fejezetben meghatározott egyes cselekmények súlyához levén számítva, azok meghatározásánál szintén nem képezte a számbavétel tárgyát azon eset, ha a testi sértés, a hatósági közeg hivatalos eljárásának meghiusitása, illetőleg akadályozása, vagy pedig azon közeg kényszerítése ezéljából követtetett el és e szerint a büntető törvénykönyv oltalmának tárgyát képező két külön és Önálló jog megsértetett; tekintve, hogy a fentebbiekből következtetve, a B. T. K. leglényegesebb kellékének a bűntett és a büntetés közötti arányosságnak felforgatása állana elő mindazon esetekben, melyekben csupán a súlyos testi sértés bűntettének büntetésével büntettetnék az, a ki a most emiitett bűntettet a törvény vagy a hatóság rendelkezésének végrehajtásában eljáró hatósági közeg ellen, a hivatása gyakorlatában azon czélból követte el, hogy az állam, vagy a közhatóság rendelkezésének foganatját meghiúsítva, a közhatalmat hivatásszerű cselekvésében megakaszsza; valamint az esetben is, ha csakis a B. T. K. 165. §-ában, illetőleg 168. §-ában meghatározott büntetés mondatnék ki az ellen, a ki az állami, illetőleg hatósági functio megakadályozásán kivül az ezen functio foganatosításánál fogva eljáró személy ellen a testi sértés vétségét is elkövette ; tekintve, hogy az imént kiemelt aránytalanság elfogadása esetében, vagy az állam közérdekének az illető törvény külön rendelkezésében nyújtott hatályos oltalma merülne teljesen alá az állami érdeket esetleg túlszárnyaló személynek nyújtott külön oltalomban, vagy pedig viszont a személy oltalmának kellene az ezt absorbeáló közérdek oltalmában elenyésznie; tekintve különösen a föltett kérdés szempontjából, hogy a B. T. K. XX. fejezetében nem tétetvén különbség azon személyekre nézve, a kik ellen az abban meghatározott cselekmények valamelyike elkövettetik, s e szerint a cselekmény minősége, illetőleg eredménye szerint rendelt büntetéssel büntetendők lévén mindazok, a kik bárki ellen jogtalanul testi sértést követnek el; tekintve, hogy a közhatóság közege az által, mert a közhatalom megbízásában jár el, nem veszti el a törvény által mindenkinek személykülönbség nélkül megadott azon jogát, hogy testi egészsége, a jogellenes megtámadtatás merényletei ellen azon fokban, mint más személyé, a törvény védelmében részesittessék;