Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

26 Örökössé kinevezett túlélő házastárs máskép nem intézkednék. Minthogy azonban örökhagyónak jelzett intézkedése a leszármazó örökös törvényes osztályrészét sérti, s e részben az ideigl. törv. szabályok 7. §-a értelmében hatálytalan, alperes mint végrendeleti örökös fia törvényes osztályrészének, mely az ideigl. törv. szabályok hivatkozott §-ához képest a hagyatéki tárgyalás folyamán 6220 frtban megállapított tiszta hagyatéki érték felében volt megállapítandó, birói kézhez való letétel általi biztosítására kötelezendő volt. A perköltség a per körülményeinél s mindkét fél részbeni pervesztességénél fogva volt megszüntetendő. A kir. curia következőleg ítélt: Mindkét alsóbiróság ítélete részben megváltoztatván, eltűnt K. Frigyes apai törvényes osztályrésze 3110 frtban'megállapíttatik s alperes tartozik tűrni, hogy ezen összeg az ö költségén nevezett fia javára a soproni 193. sz. telekjegyzőkönyvben'foglalt 12. sz. házra bekeblezendö zálogjoggal biztosittassék. Nemkülönben köteles alperes a felperes gondnoknak munkadíj és költség fejében 100 frtot fizetni. Többire nézve felperes keresetével elutasittatik. Indokok : A B. a. végrendeletre alapított igényeivel felperes gondnok elutasítandó volt a másodbirósági ítélet illető indokainál ogva. A végrendelet ellenében pedig az ideigl. törv.-szab. 7. §-a alapján itéletileg elismerendő volt K. Frigyes joga a köteles részre azért, mert eltűnt fiók életbenlétét vélelmeztetni kívánták közös végrendeletükben alperes s az örökhagyó, sőt alperes vélelmezendönek jelentette ki azt a jelen per folyamán is. És mivel a törvényes osztályrészt a végrendeleti hagyományok nem terhelhetik : helyesen indokolva állapította meg a másodbiróság az eltűnt leszármazónak köteles részét 3110 frtban. Ezen összegnek azonban csak biztosítására, illetve biztosítása eltűrésére kötelezhető az alperes ; mert eltűnt gyermekének vagyonában az apa halála után öt illeti törvény szerint a gondnokság, számadás terhe nélkül, csupán a biztosítás kötelezettsége mellett, (1877 : XX. t.-cz. 35., 40., 115. §§.). Ehez képest alperest kamat fizetésére sem lehet kötelezni; s ez idő szerint nem tartozik ö eltűnt fia köteles részét kifizetni, hanem tartozik azt jelzálogilag biztosítani azon vagyonban, a melyből a köteles rész jár s a mely, mint immár egészben tulajdona az alperesnek, különben is törvényszerű biztosítékot nyújt az 1877 : XX. t.-cz. 18. §-a értelmében. Felperes gondnok díjaiban s költségeiben elmarasztaltatott az alperes, mert azok terhelik az eltűnt szükségörökös vagyonát s alperes azokat, ugy mint egyéb folyó terheket, adósságokat s költségeket, ama vagyon jövedelmeiből tartozik fizetni.