Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

88 és hogy közreműködése nélkül a tett végrehajtható alig lett volna, ugyan gyanúok, söt bizonyíték segédi részessége mellett, de nem mutat arra, hogy Berecz mint felbujtó szerepelt; figyelembe véve, hogy Berecznek tevékenysége, a mint azt a kir. tábla fentebb bebizonyi­tottnak elfogadta, szintén a segédkép való részességre, de nem a felbujtásra enged következtetést: a kir. itélö tábla sem a rablásra, sem a gyilkosságra való felbujtást Berecz terhére nem találta megállapít­hatónak, hanem az első bírósági ítéletnek részben való megváltozta­tása mellett a btk. 278. és 344. §§-ai alapján a btk. 69. §. 2. pontja értelmében, Berecz Jánost a Spanga Pál és Pitéli Mihály által el­követett rablás és gyilkosság bűntettében mind segédet mondja ki bűnösnek. Az orgazdaság miatt emelt vád tekintetében a kir. tábla az első bíróság ítéletét az ott felhozott indokokon kívül még azért hagyta helyben, mert Berecz maga is beismeri, hogy a zálogczédu­lákat, tudva az elzálogosított tárgyak lopott voltát, Spangától aján­dékképen, tehát vagyoni haszon végett megszerezte. Azon körül­mény pedig, hogy vádlott a zálogczédulákat eltépte, nem szűnteti meg az orgazdaságot, mert a btk. 370. §-a szerint az orgazdaság tényálladékához nem kívántatik meg az, hogy a vagyoni haszon valóban beálljon, hanem elegendő, ha a megszerzés vagyoni haszon végett történt. Figyelemmel arra, hogy a btk. 72. és 66. §§. 3. pontja szerint a segéd büntetését halállal büntetendő cselekmény esetén is határozott ideig tartó fegyházban kell kiszabni ; figyelemmel arra, hogy Berecz János vádlott tevékenysége nélkül a tett alig lett volna végrehajtható; figyelemmel arra, hogy vádlott a gazdája iránt köte­lezett hűségét is szegte meg; figyelemmel a fenforgó halmazatra; figyelemmel arra, hogy a határozott ideig tartó fegyház halmazat esetén a btk. 100. §-a értelmében sem haladhat túl 15 évet; figye­lemmel még a büntető törvénykönyvnek az Ítélet rendelkező részé­ben hivatkozott szakaszaira: Berecz János büntetését az ítélet ren delkezö részében kitett fő- és mellékbüntetésben mint összbüntetés­ben kellett kiszabni. Vizsgálati fogságából, miután tagadásban van, semmi sem vétethetik kitöltöttnek: az orgazdaságból kifolyólag megállapított kártérítés tekintetében meg kellett változtatni az első bíróság ítéletét, mert Berecz mint orgazda nem lehet felelős a lopás­ból származott összes kárért, hanem csak azon lopott tárgyak értéke erejéig szavatol, a melyeket ö megszerzett. Ezeknek értéke azonban a jelen esetben pontosan megállapítva nem lévén, a károsult felet e részben a polgári per útjára kellett utasítani. A Spanga Pál és Kállay József ellen lopás miatt emelt vádból kifolyólag felmerült el­járási költségekben szintén nem lehetett Berecz Jánost elmarasztalni, mert az eljárás nem ellene folyt; az orgazdaság miatt emelt vád tekintetében pedig külön eljárási költségek nem merültek fel, mert

Next

/
Thumbnails
Contents