Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)
8U dolva — az eddig felhozottakon kivül még az bir bizonyító erővel, hogy Spanga előre szerezte be ugy a kést, mint a dárda-alakú vasat, továbbá a köteleket és a zsinegeket, hogy Pitéli a dárda-alakú vas beszerzéséről tudott, hogy együtt tervezgettek több büntetendő cselekményt, hogy Spanga ugy a saját, mint Pitéli vallomása szerint felhívta Pitélit a Mailáth György ellen elkövetendő merényletben való részvételre, hogy együtt két izben indultak a tett helyére, hogy Spanga előre vitte a helyszínére a menekülésre szolgált köteleket, hogy minden további tanácskozás nélkül azonnal bementek a Mailáth György lakásául szolgáló házba, hogy ott azonnal elrejtőztek a huszárszobában és órák hosszat várták a tett végrehajtására alkalmas pillanatot és hogy a közelebbi előkészületeket együtt ott a huszárszobában tették meg és akkor a tett elkövetésének módozatai felett utoljára tanakodtak. Végre az ölés végrehajtásának módozatai is arra vallanak, hogy az ölés is az elkövetés előtt előre megfontoltatott a tettesek által. Minden ténykörülmény ugyanis arra mutat, hogy a tettesek egyenesen Mailáth György hálószobájába mentek és ott azonnal az ölést végrehajtották. Spanga ugyan azt vallja (végtárgy. jkv. 2ő. lap), hogy ö előbb az irószobába ment s ott az íróasztalt akarta felfeszíteni, a mi nem sikerűit. Ezen vallomása azonban megczáfoltatik a szemlejegyzökönyv (napló 1. sz.) által, mely szerint az íróasztal egyik fiókja kulcscsal kinyitva, a többi pedig érintetlenül találtatott, a miből következik, hogy ott betörési kísérlet nem történt, mert a dárda-alakú vassal való feszitgetés okvetlenül nyomokat hagyott volna hátra a fán. Pitéli ellenben azt vallja (végtárgy. jkv. 46. lap), hogy Spanga előbb a kasszát akarta kinyitni, a mi nem sikerült. Ezen vallomás a valószínűségnek látszatával sem bír, mert Spanga igen jól tudta, hogy a pénzszekrényt még kulcs segélyével is alig fogja tudni kinyitni, kulcs nélkül pedig a felnyitás megkísérlése nemcsak előreláthatólag meddő, hanem veszélyes dolog is volt volna, mert a zaj a szomszéd szobában alvó komornyikot felébreszthette és igy felfedezésükre vezethetett volna. Vádlottaknak ezen vallomásai tehát, a melyekkel ők azt akarták feltüntetni, hogy a lopás sikerülte esetén további tevékenység nélkül távoztak volna s hogy e szerint az ölésre nem voltak elhatározva, — nemcsak az ezen vallomások ellentétessége, hanem belső okokból sem bírnak valószínűséggel. Ellenben a következő okokból valószínű az, hogy vádlottak azonnal a hálószoba felé tartottak és oda azonnal benyitottak. Midőn a tettesek a hálószobába beléptek, kezdődött a dulakodás Mailáth, Spanga és Pitéli között. Mindkét vádlott egybehangzó vallomása szerint Mailáth György nem kiáltott csak egyet. (Végtárgy. jkv. 60. lap.) Ezt, miután mindkét vádlott igy vall és sem a komornyik, sem a szomszédok kiáltást nem hallottak, — valónak