Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

24 rendelet által szabályozva nem lévén, a kérdés alatti hatóság mikénti gyakorlatának részletes szabályozása pedig a bűnvádi eljárásról szóló törvénykönyvnek feladatát képezvén: ennek nem létében, ugy a fönforgó tárgyra, valamint a bűnvádi eljárás legfőbb feladatára nézve a régibb törvényeknek és a törvénykezési gyakorlatnak az újabban létrejött törvényekkel és az ezekben elfogadott elvekkel való összehangzásba hozatala, a legtöbb esetben magára a bíróságra hárul: Mindezeknél fogva kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 3150. cur. 1882. sz. a. előterjesztett bűnvádi ügyre: hogy „a bíróság jogosítva van bűnvádi ügyben is, ha a hozzá intézett beadvány a bíróságot, vagy valamelyik biró személyét sértő, vagy a bíróság iránti tiszteletet megsértő kifejezést tartalmaz: e miatt az ellen, a ki e beadván}^ ennek sértő tartalmát tudva aláirta, habár az nem lenne ügyvéd, a kihágási eljárás mellőzésével fegyelmileg akár megdorgálást, akár pénzbüntetést megállapítani." Ennek folytán tekintve, hogy az 1874. évi XXXVI. t.-cz. 67. §-a szerint, az ügyvéd az általa készített, illetőleg jegyzett beadványban használt, illedelmetlen és sértő kifejezések miatt őt birságban marasztaló határozat ellen egy fokú föllebbezéssel élhet s arra nézve, hogy az ügyvéd és nem ügyvéd között e tekintetben külömbség tétessék, ok fönn nem forogván, kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése azt is: hogy „a beadványokban használt sértő kifejezések miatt fegyelmi vagy rendbüntetést megállapító első, vagy esetleg másodfokú határozat ellen egyfokú föllebbezésnek van helye." »Magától értetik egyébiránt, hogy Erdélyre nézve, a hol ugyanis az 1853. évi ausztriai büntető perrendtartás hatályban van, a jelen határozat tárgyát képező esetekben, azon perrendtartás 244—247. §-ai alkalmazandók." Kelt Budapesten, a kir. Curiának 1882. évi május hó 22-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon év június hó 5-én tartott teljes ülésben. 16. 9. számú döntvény. „A kir. törvényszékek illetőségéhez tartozó és hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség miatt indított bűnvádi ügyben a kir. ügyész indítványa alapján hozott megszüntető határozat ellen, a sértett fél jogosítva van-e fölebbezéssel élni? Határozat. Tekintve, hogy az 1871. évi XXXIII. t.-cz. által a közvádlói teendőkkel felruházott kir. ügyészség életbeléptetése után a m, kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék által elfogadott •