Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

13 tekintve, hogy az egész szakaszban nincs oly rendelkezés, melyben az mondatnék: hogy ha a vizsgálati fogság jogtalanul, vagy vádlott hibáján kivül rendeltetett el és foganatosíttatott, az indokolatlan vizsgálati fogságnak még ez esetben sem egész tartama, hanem annak csakis valamely része, illetőleg fele számitandó be büntetésébe; tekintve, hogy a többször idézett szakasz második rendelkezését"— viszonyítva az előbbihez, mindkettő csak azt jelenti : hogy a vádlott hibáján kivül valósággal kiállott vizsgálati fogsággal egyenlő tartamú szabadságvesztés-büntetés mondassák a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek; vagyis hogy hosszabb idő még azon esetben sem számittassék be vádlott részére mint vizsgálati fogság, ha ez utóbbi súlyosabb lett volna, mint a vádlott ellenében itéletileg' megállapított büntetésben kimondott szabadságvesztés - büntetés, például ha az ítélet államfogházra vagy elzárásra szólana ; tekintve, hogy a 94. §. azon intézkedésének, mely a beszámítandó vizsgálati fogság tartamának meghatározását a bíróra bizza, értelme éppen az: hogy az iméntmggjelölthatár között — a büntetésnek azon részét, mely a vizsgálati fogsággal kiszenvedettnek veendő, a bíró a megállapított büntetés és a vizsgálati fogság között létező súlyarányhoz képest belátása szerint állapítsa meg; tekintve végre, hogy a mint egyrészről a mondottaknál fogva, a törvény alapján többet, mint a mennyit vádlott vizsgálati fogsága által önhibáján kivül szenvedett, soha és semmiféle körülmények között nem számithat be a bíró ; ugy másrészt éppen a súly szerint való mérlegezésnél fogva, nem lehet egy bizonyos határozott tartamú vizsgálati fogságot ugyanazon tartamú fegyházzal vagy börtönnel azonosítani, hanem a vizsgálati fogság enyhébb voltánál fogva, annak csak bizonyos hosszabb tartama felelvén meg a súlyosabb fegyháznak vagy börtönnek, ez utóbbiakból csak egy arányos — a vizsgálati fogsápnál mindenesetre rövidebb tartam lesz kitöltöttnek kimondható. Mindezeknél fogva a Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozva 10330/1881. B. szám alatti esetre kimondja: hogy a vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszú tartama egészben beszámítandó; azonban e beszámítás alatt nem érthető az, hogy ugyanazon tartamú fegyház vagy börtön mondassék kitöltöttnek, mint a melyet vádlott a vizsgálati fogságban — habár önhibáján kivül töltött. Kelt Budapesten, a m. kir. Curiának 1882. évi február 6-án tartott teljes üléséből. Hitelesítetett az ugyanazon évi február 13-án tartott teljes ülésben.