Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

$ 7 tekintve, hogy a B. T. K. 302. §-ának a súlyos testi sértés vétségére meghatározott büntetése egy évig terjedhető fogház és egyszersmind ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetés ; tekintve, hogy a B. T. K.-ben nincs oly rendelkezés, mely az esetben, ha valamely cselekményre szabadságvesztést és pénzbüntetést rendel a törvény, a pénzbüntetésnek mellőzését hagyná meg, avagy csak meg is engedné: ezeknél fogva vonatkozólag a 9421/881. szám alatt előterjesztett esetre, kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése: hogy súlyos testi sértés bűntettének a B. T. K. 92 és 20. §§-ai alapján súlyos testi sértés vétségére való átváltoztatása esetében, a B. T. K. 302. §-ában meghatározott fogház, valamint a pénzbüntetés együtt alkalmazandók. Kelt Budapesten, a m. kir. Curiának 1882. évi január 30-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február 13-án tartott teljes ülésében. 5. Polgári perben valótlan tények állítása, vagy valódi tényeknek tagadása valamely bűntett tényálladékát nem képezi, ha az állítás vagy tagadás esküvel nem erősíttetett. 1883. június 5. 11566/1882. sz. F. Borbála, mint B. György jogutóda által csalás és okmányhamisitás büntette miatt Cs. Julianna és N. Béla ellen emelt panasz folytán folyamatba tett s vizsgálatilag befejezett bűnügyben az ügyészi indítvány elfogadásával — a komáromi kir. törvényszék következő végzést hozott: A vizsgálatilag befejezett jelen bűnügyben a további bűnügyi eljárás beszüntettetik. Indokok: A feljelentésben elöadatik, ho^y B. András a panaszlott Cs. Julianna férje 1872. évben végrendelet és leszármazó örökösök nélkül elhalván, hagyatékát a k . . . i 156. sz. tkvben felvett s testvérével B. Györgygyei közös tulajdonú zsellér-állomány és szőlő képezte. A haláleset és leltár a jelzett viszonyoknak megfelelően vétetvén fel, Muzslára beterjesztetett, a hol is azok a kir. jbiróság, mint hagyatéki bíróság által, mivel hivatalos beavatkozás esete fenn nem forgott, irattárba helyeztettek- Cs. Julianna azonban 7136/1876. sz. a. ezen kir. trvszékhez beadott hagyaték átadása iránti kérvényében községi bizonylattal kimutatta, hogy férjének B. Andrásnak sem leszármazó, sem oldalági örökösei nem maradtak, a hagyatéki ingatlanságot törvényes örök jog czíménsajátnevére beszavatoltatta s a tulajdonjogot saját nevére bekebeleztette: a mely cselekménye által, minthogy határozott tudomása volt arról, hogy férjének testvére, tehát oldalagos jogutóda B. György férje halálakor még élet-