Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

s ben, ha közadós tartozásai a csödnyitás után rendeztetnek s a hite lezök a csőd megszüntetésébe beleegyeznek, nem a csődtörvény 165. §-, hanem a 166. e's következő §§-okban előirt eljárásnak van helye s a csődeljárás egy hitelező ke'relme're is folytatandó, hacsak a csödmegszüntetést ellenző hitelezőnek követele'se a csődtörvény 168. §-a rendelkezéséhez ke'pest ki nem fizettetik, vagy biztosíttatik. A k i r. C u r i a a másodbiróság ezen végzését indokolásánál fogva helyben hagyta. 5. 2. számú döntvény. A\ italmérési jog gyakorlatának arányosítását (limitatióját) tárgyazó ügyek a\ erdélyi részekben fennálló jog szerint a polgári és úrbéri bíróságok hatósága alá tarto^nak-e, jelesen képe\ik-e a\ok a polgári, vagy úrbéri arányosilási per tárgyát? (114/1882. urb. sz.) Határozat: Az italmérési jog arányosítását (limitátióját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog szerint is a polgári úrbéri bíróságok hatósága alá tartoznak s arányositási per tárgyát 3j3pezik. A közigazgatási hatóságoknak a birtokállapot fenntartása, vagy a gyakorlat módja és kiterjedése körül való ideiglenes intézkedések iránti joga érintetlen marad. Magától értetik, miszerint oly arányosítások (limitatiók), melyek a törvényes határozatok megtartásával történtek, vagy átalában az illetékes hatóságok által végképen megerősíttettek, többé kérdés alá nem vétethetnek. Indokok : Ugy az 1871:31. 53. 55-ik torvényczikkek, valamint az 1880:45. törvényczikk szerint az arányositási ügyek azon kir. törvényszék illetőségéhez tartoznak, melynek területén a rendezés tárgya létezik, s az eljárásra nézve ugyanazon szabályok tartandók meg, melyek a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló törvény-, illetve utasításban meg vannak állapítva. Arányosítás tárgyául szolgálnak a közösségre tartozó minden haszonvételek, s igy nemcsak az egy, illetve több községek birtokosai által közösen használt, vagy a közösből elszakított fekvöségek, hanem azon községbeli javadalmak (jövedelmek) is, melyek, mint a volt nemesi birtok tartozékai, a hazai törvények értelmében a közös javak felosztásának hasonló közössége alá vonandók, vagyis szintén arányosítás (limitatio) alá tartoznak. Ily javadalmat képez az italmérési jog, mely az erdélyrészi törvények, jelesen az Appr. Const.