Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

6 De a megváltott ingatlan birói árverési vevőjét a váltságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik; azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ő nem felelős, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. Indokok: Az 1871 : LIII. törv. czikk 19. §-a szerint a maradványföldért járó váltságtöke s járulékai magát a megváltott földet terhelik. A váltságösszeg tehát oly reálterhet képez, mely a földbirtokkal levén összekötve, az időszerinti birtokos által viselendő mindaddig, mig a földet birtokolja, vagy mig maga a földteher törvényesen meg nem szűnik. A birtokos személyében beállott változás pedig ama dologi terhet nem szünteti meg, hanem átszáll az a törvénynél fogva, s igy telekkönyvi bejegyzés nélkül is az új birtokosra, még pedig az előbbi birtokosnak nemcsak örökösére, hanem azon utódjára is, ki magánügylet, vagy birói cselekmény alapján szerezte meg a birtokot. Minderre nézve nem hagy fenn semmi kétséget az 1871: LIII. törv.-czikk 19., 57. és 92. §§-ainak tartalma. A mi a váltságösszegnek lejárt s íizetetlen maradt részleteit illeti, ezen fennálló hátralékok terhe szintén átszáll — telekkönyvi bejegyzés nélkül is — a magánügylet alapján, jelesen a vétel utján birtokba jött utódra, habár tagadhatlan az, hogy ama hátralékok már a lejárat ténye által személyes kötelezettségévé is váltak a fizetést mulasztó birtokosnak. Mert a törvény, nevezetesen az 1871 : LIII. törv.-czikk világosan rendeli 19. és 57. §§-aiban, hogy a váltságösszeg hátralékai szintén terhelik a birtokutódot, a ki — ha igénybe vétetett — csakis visszkereseti jogával élhet birtokelöde ellen, a mennyiben e jogát ellenkező kikötés el nem enyésztette. Más tekintet alá esik azonban az a birtokutód, ki birói árverésen vette meg a birtokot. Terhelik öt is kétségtelenül a váltságösszegnek még le nem járt, csak jövőben esedékes részletei; mert az árverés a földbirtokkal összekötött reálterhet nem enyészteti el. De az árverés napjáig lejárt részletekre nézve áíl egyrészről az, hogy az ingatlant, mely a hitelezőnek kielégítési alapul szolgált, az árverés után már csak a vételár helyettesíti, és másrészről az, hogy — mint fentebb mondatott — a hátralék a lejárat pillanatától fogva személyes kötelezettségét képezi az előbbi tulajdonosnak. Ezen személyes követelésére nézve van ugyan a jogosult félnek a lejárat után is törvényes zálogjoga a még el nem árverelt ingatlanban, de annak a hatálya csak az, hogy a követelés a sorrendi tárgyaláskor előnyös tételkép felszámitható. A befejezett árverés esetére pedig az 1868: LIV- törv. czikk 456. §-a, a jogbiztonság követelményének, a birói cselekmény tekintélyének s a telekkönyvi intézmény czéljának megfelelőleg ugy intézkedik, hogy az