Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

12S Indokok: A kir. itélö tábla az első bíróság ítéletét helybenhagyván, ily esetben pedig további felebbezésnek a kereskedelmi ügyekben követendő peres eljárás tárgyában kiadott rendelet 2. s-a és az 1881: LIX. t.-cz. 47. §-a értelmében helye nem lévén: az alsó bíróságok egybehangzó ítélete ellen intézett felebbezést hivatalból visszautasítani kellett. Az ez'irányban intézett felebbezésért pedig felperes ügyvéd munkadíja és költsége saját fele ellenében is azért nem állapittathatott meg, mert az ügyvéd a törvény által kizárt perorvoslat használata körül felmerült költségekkel képviseltjét sem terhelheti. Ellenben a másodbiróság által csak 8 frtban megállapított felebbezési munkadíj és kiadás, tekintettel a per tárgyára, munkára s a tényleges bélyegkiadásra, a fent kitett összegre felemelendő s az ez irányban intézett felebbezésért felperesi ügyvéd aránylagos munkadíja s költsége saját fele ellenében megállapítandó volt. A végrehajtási törvény 97. ij-ának azon rendelkezése, mely szerint igényperekben két egybehangzó itélet ellen további jogorvoslat nem használható, a tulajdonjogi igénykeresetekkel hasontermészetű azon visszakövetelési ügyekre nézve is irányadó, melyek az 1881. évi XVII. t.-cz. 152. §-a szerint a csődbíróság elé tartoznak. 1884. május 7. 202. v. sz. E. Bernát, mint a franczia földmivelési géptársulat megbízottja felperesnek Sch. Antal és Klementina csődtömege ellen gépek iránti visszakövetelési perében a lugosi kir. törvényszék mint csődbíróság felperest keresetével elutasította és a perköltséget kölcsönösen megszüntette. A budapesti kir. itélö tábla az első bíróság ítéletét, különös tekintettel arra, hogy a vételi szerződésben eladó javára fenntartott visszalépési jog, mint személyes jog, egyedül a vevő fél ellen lett volna érvényesíthető, helybenhagyta. A kir. C u r i a felperesnek további felebbezése folytán a következő végzést hozta : A felebbezés hivatalból visszautasittatik, és azért felperesi ügyvéd részére költség és munkadíj meg nem állapittatik. Indokok: Az 1881. november 1-én 3,328. sz. a. s az 1881. évi csődtörvény hatályba léptetéséről intézkedő igazságügyministeri rendelet 21. §-a értelmében visszakövetelési perekben a csődbíróságnál is a csődtörvény 145. §-ában elöszabott kereskedelmi eljárás követendő, ezen eljárásban pedig az ezt szabályozó 3,269/81. sz. min. rendelet 2. §-a szerint az 1881. évi LX. utóbbi t.-cz. szabályai is alkalmazandók, a miből következik, hogy ezen törv.-czikk 97. §-ának azon rendelkezése, mely szerint igényperekben két egybehangzó bírói itélet ellen további jogorvoslat nem használható, a csődbíróság előtt folyt tulajdoni igény-, vagyis visszakövetelési perekben is irányadó, és mert törvény által meg nem engedett jogorvoslatért az ügyvéd költséget és munkadíjat saját fele ellenében sem követelhet.