Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)
92 7. §Állandó fizetés. 63. A férjre nézve a választói jogosultságot azon körülmény meg nem állapithatja, hogy a nő által fizetett kereseti adó, az általa birt üzlet után, a rendes kereseti adóval van megróva. (Guria 1878. évi 399. sz. a.) 64. Első és másodosztályú jövedelmi adó alá eső jövedelem csak akkor szolgálhat alapul a választói jog megadására, ha az együttvéve kiteszen legalább 700 frtot. (Guria 1885. évi 46. sz. a.) 65. Olyan esetben, midőn valaki elsőosztályu jövedelmi adó alá eső több mint 105 forint évi jövedelem után van megadóztatva, ámbár jövedelme több forrásból ered, de olyanok, melyek a választói jog gyakorlására alapul szolgálnak, a választói jegyzékbe felveendő. (Guria 1886. évi 360. sz. a.) 66. A választói névjegyzék uj összeírásának elrendelése és a minimális adóalap megállapítása a Guria hatáskörébe nem tartozik. (Guria 1887. évi 66. sz. a,.) 67. Tekintve, hogy a törvény különbséget nem tesz arra nézve, vájjon az elsőosztályu jövedelmi adó egy vagy több czimen íizettetik-e? ennélfogva, ha a részint haszonbérletből, részint iparüzletből származó jövedelmi adó megfelel a vt. 7. §-ának, a választói jog meg nem tagadható. (Curia 1875. vi 21. sz. a.) 68. Felebbezők felszólamlása elutasítandó volt, mert nem bizonyították, hogy egy harmadik bérlőtársukra kivetett III. osztályú kereseti adóban, az ezzel a felebbezéshez mellékelt haszonbéri szerződés szerint, közös haszonbér után járó adó is benfoglaItatnék, s hogy a közös haszonbér után előző évben államadóval megróva lett volna. (Guria 1895. évi 176. sz. a.) 69. A választói jogosultság megállapítására a nyugdij és fizetés egyenlő jogalapul szolgál. (Guria 1875. évi 265. sz. a.) 70. Az üzlettársak egyéni választói jogosultsága az 1874: XXXIII. t.-cz. 14. §-ából vett analógiái alapján határozandó meg. (Curia 1875. évi 79. szám alatt.) 71. A nyugdíjazott városi tanító oly törvényhatósági tisztviselő, ki ha másodosztályú jövedelmi adó (most IV. osztályú keresetadó) alá eső 500 frt évi jövedelem után van megadóztatva, választói joggal bir. A jövedelem általános kifejezése alatt a nyugdij is értendő. (Guria 1875. évi 245. sz. a.)