Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

88 lapitó jövedelem utáni adózás igazoltatván, ennek ellenéiben, a választói jog megtagadhatására a központi választmány hivatása azt kimutatni, hogy a birtok, mely után az adó fizettetik, nem az adózó, hanem más tulajdonát képezi. (Curia 1878. évi 230. sz. alatt.) 37. Városban, földbirtok alapján, a választói jog nem 16 forint földadóhoz, hanem 16 forint tiszta jövedelem utáni adóhoz van kötve. Városi házaknál, a választói jog alapjául nem a „házbér", hanem a házadó szolgál, mely mind a házbér, mind a házosztályadó nemét magában foglalja. A választói jogosultság földbirtok alapján nemcsak ott gyakorolható, hol az fekszik, hanem azon választó kerületben is, melyben a birtokos rendes lakását tartja. (G'uria 1878. évi 222. sz. a.) 38. Elégséges a névjegyzékbe való fölvételre annak igazolása, mikép az illető nejével közösen oly ingatlant birt, melynek alapján az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 3. §. b) pontja szerint a választói jogosultság érvényesíthető. (Curia 1878. évi 231. sz. a.) 39. Ha valaki nejével közösen oly házat bir, melynek alapján a választói jog megilleti, a választói névjegyzékbe még akkor is felveendő, ha a ház egyedül neje nevére van irva. (Curia 1887. évi 10. sz. a.) 40. Azoknak is van választói joguk (1874: XXXIII. t.-cz. 6. §,), akik tulajdonul oly házat birnak, mely legalább évi 105 frtnyi tiszta jövedelem után rovatolt meg házbéradóval. (Curia 1895. évi 32. sz. a.) 4. §. Úrbéri egynegyed telek. 41. Ha az egynegyed telekkel hasonkiterjedésü birtok czenzusa felemeltetett, de a fölemelésre vonatkozó határozat jogerőre nem emelkedett, akkor a választói jogosultság alapját a felemelkedés előtt érvényben volt czenzus képezi. (Curia 1885. évi 29. sz. alatt.) 42. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 4. és 15. §. szerint az, aki oly helyen, hol telekkönyv létezik, valamely ingatlan alapján a választói jogot igénybe venni kívánja, de a telekkönyvben sem maga,- sem nejével, illetőleg kiskorú gyermekeivel kizáró avagy közös tulajdonkép bejegyezve nincsen, még az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 15. §. a), b), c) és d) pontjaiban felsorolt esetek kimu-