Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

73 A kérelemnek csupán érdemleges tartalma irányadó. (Dr. báró Dániel Tibor) 111. C. I. t.: A válaszíásvédöknek az a kifogása, hogy kérvényezők a bizonyítási eljárás mellőzése esetére érdemleges kérelmet elő nem terjesztettek és hogy kérvényezők a kérvény I. aiatti részében, ahol dr. Dániel Tibor szenvedő választói képességére vonatkozó ténybeli adatok együttesen és kizárólagosan vannak felsorolva, az 1899: XV. t.-czikk 3. §. valamelyik pontját és ugy az 1. pontját fel nem hivták, nem bir törvényszerű alappal; mert igaz ugyan, hogy az előbb idézett törvényczikk 46. §-a szerint a bíróság csakis a felek kérelmére és az általuk előterjesztett indítványok határain belül jár el, azonban csak annyiban, amennyiben az a törvény mást nem rendel; már pedig az idézett törvényczikk 73. §-a szerint, ha a bíróság a felek előadásával az ügyet kimeriteünek találja, a tárgyalást berekeszti és amennyiben bizonyítási eljárásnak helyét nem látja, a kérvény érdemében határoz; amiből következik, hogy a bíróság a maga egészében csak a kérvényezők érdemleges kérelmiéhez van kötve és így az ilyen kérelem teljesítésének nem áll útjában az, hogy a kérvényezők első sorban a bizonyítási eljárás elrendelését kélték, azonban a bíróság a bizonyítási eljárásnak helyét nem látja. (362/1902.) Kérelem különálló részének elejtése. (Szentiványi Gyula.) 112. C. I. i: Kérvényezők a választást az 1899: XV. t.-cz. 3. §. 1., 2., 3., 4., 6., 9. c), 11. a), b), c, 16. pontjai alapján támadták meg s azt kérték, hogy Szentiványi Gyulának képviselővé történt megválasztása érvénytelennek mondassák ki, illetve P. S., mint aki az érvényes szavazatok legtöbbjét nyerte, az aranyosmedgyesi terület megválasztott képviselőjének jelentessék ki. A szóbeli tárgyaláson kérvényezők meghatalmazottja a 3. §. 1. és 3. pontjaira alapított okokat elő nem terjesztette, a kérelem ama részét, hogy P. S. megválasztott képviselőnek kijelentessék, elejtette. A választást védő meghatalmazottja részéről az ekként módosult kérelem ellen emelt kifogás elvettetett, mert a kérvény a képviselőválasztás érvénytelenségének kimondását, illetőleg annak megállapítását kérvén, hogy az érvényes szavazatok többségét az ellenjelölt, kapta meg, a kérelemnek ebből a tartalmából kétségtelen, hogy az nem egységes és feloszthatlan, hanem bár egymással kapcsolatos, de egymástól elkülöníthető két önálló részből áll, mely magában foglalja ugy a képviselőválasztás érvénytelenségének kimondása, mint a szavazatok többségének az ellenjelölt javára megállapítása iránti kérelmet; az a körülmény pe-